Hogy látjátok, mennyire egyszerű manapság ismerkedni?

Most hogy leírtunk mindent ellenkező neműként, érdekelne kérdező a te véleményed és gondolkodásmódod is.

Miket próbáltál, miért ütköztél falakba, milyen nehézségek értek, mennyi ideje próbálkozol stb.

Én szimplán úgy látom, hogy csak kicsit az önbizalomra kell rámenni, kezdeményezni stb.

Hidd el a pasiknak is imponál(szerintem beszélhetünk többünk nevében), ha látszik azért, hogy a nő is tesz erőfeszítéseket.

Nem kell senkinek a nyakába ugrani első szóra, viszont a csodát várva sem jut előre az előre.

Amúgy hobbi, kijárás, utazgatás stb. ezekkel lehet jó párkapcsolatra szert tenni. Hogy a 20-on éves korosztály része miért szingli?

Nagyrészt pont ez az, amikor a szabadidő a 0-hoz konvergál, a baráti társaságok széthullanak és igazából nehéz kapcsolatot teremteni.

Ezek mellett ott az általam írt idealizált párkapcsolat, meg társadalmi elvárás.

Küzdeni kell érte, de nem lehetetlen.

Szerintem mostanában nagyon, de nagyon nehéz lett ismerkedni. Tisztelet a kivételnek!

Eleve sokan zárkózottabbak, felületesebbek lettek, és nem értékelik (kellően) a másikat, az emberi kapcsolataikat. Munkahelyen is volt olyan kisfőnök, aki munkatársam arcába mondta, hogy pótolható, és az utcáról jobb embert tudna berángatni a helyére. (Az más kérdés, mi után hangzott ez el, de sajnos a kisfőnök komolyan is gondolta azt.) És egy csomó másik ember is úgy gondolkodik, hogy mindenki pótolható, könnyen lecserélhető.

Igény sincs már annyira mély, őszinte barátságokra, ismeretségekre, mert sokan megelégszenek a felületes, felszínes "kapcsolatokkal", vagy épp nekik az fekszik, ha a másikat csakis érdekből tartják maguk mellett. Ha hasznos neki az illető, ha jól jön a segítsége, akkor rögtön felkeresi, különben nem érdekli, mi van vele.

Az emberek figyelmét egyre nehezebb hosszabb távon megtartani, néha még megragadni is, és itt most nemcsak a reklámokra kell ezt érteni, hanem emberi kapcsolatoknál is.

Akkor, sajnos, normalizálásra került a ghosting, hogy egyszerre több vasat tartanak az emberek a tűzben. Ilyenek mellett, ilyenek tudatában pedig még nehezebb bízni a másikban. Meg mostanában sokan csak a rossz tapasztalatokat gyűjtik, szóval tényleg nehéz..

Barátság terén is mostanában állandóan úgy járok, hogy bekerülök valamilyen közegbe (kirándulás, egyetem, munka, gyakorlat, hasonlók), ott nagyon jóban leszek valakivel, megvan az összhang, poénkodunk, tényleg olyanok vagyunk, mint két barát, aztán kikerülünk a minket összefogó helyzetből, helyszínről, és semmi sem marad belőle.

Szóval úgy mondom, hogy nehéz ismerkedni, hogy közben próbálkozom, de nem mindig rajtam bukik a dolog.