Szociális fóbiával/társas szorongással és az ezekhez kapcsolódó pánikbetegséggel küzdők, mi volt a legkellemetlenebb szituáció amiben voltatok az elmúlt pár évben?

Egyszer valahol olvastam/hallottam, hogy a férfi direkt hozta magát kellemetlen helyzetbe, naponta többször is. Így pár hét alatt leküzdötte a korlátait.

Bár ez nem válasz a kérdésre, de azt mondják, hogy a félelmünkkel szembe kell nézni.

1-es vagyok.

-Nekem pl. kellemetlen volt, amikor a szoknyám hátul becsípődött a bugyimba.

-Havazásnál szétfolyt a szemfestékem az egész arcomon.

-Amikor leszxrt egy madár

-Amikor egy idegen férfi pisilés közben a lábamközé nézett (erdős rész🙈).

Egy lánnyal találkoztam alapvetően egy megbeszélés miatt (tetszett a lány), a lány ezt randiként kezelte, Én viszont egyáltalán nem és a végén a búcsúzást is rosszul reagáltam le. Azután közvetlen nem kerestem, pár hétre rá gondoltam, hogy ha eljött velem személyesen találkozni ahelyett, hogy ezt online tette volna meg, akkor elhívom egy randira, hát nemet mondott.

Ez már jó ideje történt, de még mindig kínosan érzem magam miatta (hiába azóta nem nagyon találkoztunk, max 1-2 alkalommal).

#1 Szerintem ez a szituációtól függ, nekem a fenti esetnél például a szociális fóbiám amely szépen lassan azért gyengült (az évek folyamán úgy, hogy tényleg kerültem olyan helyzetekbe ahol szorongtam és, mivel sikerként éltem meg azokat a helyzeteket ezért fejlődtem és a szorongásom gyengült ezen szituációkban), iszonyatosan megerősödött, és vagy 3 hónapon át alig bírtam aludni.

Szóval szerintem függ eléggé attól, hogy tényleg miként könyveljük el azt a szituációt, de ez lehet, hogy egyénfüggő.

nekem az segített leküzdeni a betegséget, hogy láttam másokat hibázni

nem lett miattuk szégyen érzetem csak láttam, hogy mások is bénák és jobban éreztem magam miatta

azóta nem igazán jegyzem meg az ilyesmit

mondjuk ami nagyon friss az múlt héten történt amikor rossz emberhez ültem a bankban amikor hívták a sorszámom, de csak megvigyorogtam

Teljesen rám szállt egy tanárom.

Volt egy páros feladat, amit szerinte én, és egy másik lány közösen "rosszul" oldottunk meg (pedig mindent a megadottak szerint készítettünk el, bár az tény, hogy egyikünk előadói készségei sem voltak valami fényesek akkoriban). Szóval heteken át (!) minden órán abból állt annak a fele, hogy kizavart minket a tábla elé, és elő kellett adni a feladatot, újra és újra. De mindenbe belekötött, és nem én voltam túlérzékeny, mert a mondandóját mindig úgy fogalmazta meg, hogy a többiek nevessenek rajtunk. A végén olyan szorongás lett rajtam úrrá, hogy remegő kézzel és hanggal álltam az osztály előtt, de a tanárt az sem zavarta. Én sem mertem magamért kiállni, pedig kellett volna, a többiek meg meg sem próbálták. Rendszeresen gyomorgörccsel jártam órára.

Végül úgy oldódott meg a dolog, hogy rövid időn belül kicsapták. Az ig.nő fülébe jutott, hogy mit művelt velem, illetve másokkal, és elég hamar repült onnan. Szinte minden osztályban kiválasztott 1-1 diákot, és hasonlóakat művelt velük, mint velem.

Pár egyéb dolog volt még, de ez az eset volt igazán kirívó. Főleg, hogy utána évekbe telt, míg le tudtam küzdeni a mások előtt történő előadástartás okozta terhet :(