25 felett tényleg megáll az élet?

Biztos van, akinek igen, de inkább csak mást jelent az "élet" mindenkinek, és ez változhat is minden életszakaszban.

37 évesen is szeretek koncertre, szórakozóhelyekre menni, de biztos, hogy nem annyiszor, mint 17 vagy 27 évesen.

Viszont sokat utazom, sokat járok túrázni és úszni, járok mindenféle rendezvényekre, és nagyon sok időt és energiát fektetek a munkámba is, amit nagyon szeretek és szeretnék egyszer a legjobbak közé kerülni a szakmámban. Nekem jelenleg többek közt ez az élet, és kicsit sem érzem úgy, hogy megállt volna, sőt.

Nekem úgy 32 évesen kezdődött. Addigra lett saját lakásom, jól fizető munkám, stabil anyagi hátterem. Se gyerekem, se állatom, viszont új kapcsolatom egy szintén stabil anyagi hátterű férfivel.

Szeretünk utazgatni, wellnessbe járni, néha bulizunk is, most gokartozni megyünk majd, tavasszal meg hőlégballonozni.

Engem huszonévesen kiközösítettek és semmin sem volt, ezért tanultam+dolgoztam.

Nekem most, 30-40 éves kor között van az aranykor de biztos, hogy később is fogok utazni, ha tehetem. Párral nekem jobb, mint egyedül, bár most például elutaztam egy hétre egyedül Olaszországba, ami fantasztikus volt, szóval egy jó társ mellett ezt is lehet, egy kapcsolat nem kell börtön legyen.