Sok öregasszony miért gondolja, hogy a boltban, újságosnál, lottózóban az eladó, pénztáros társalogni, őt szórakozni, vele jópofizni, panaszait meghallgatni van ott?

Sokukkal tényleg vagy nem foglalkozik a család, vagy nincs is senkijük, és az ilyen helyzetekben szeretnék pótolni a kapcsolataik hiányát. Úgy vannak vele, hogy ott és akkor épp rá figyelnek, akkor már ki is használják a lehetőséget és mesélnek egy sort.

Magányosak, ami nyilván nekik sem kellemes, viszont abban a helyzetben nem tudják/akarják/elfelejtik felmérni, hogy mások hogyan is viszonyulnak ehhez az egészhez.

Nekem sem szokásom bántani őket, bár szegények nekem is okoztak -akaratlanul- ilyenek miatt kellemetlenséget.