Egy rossz arcszerkezet tönkreteheti az életed férfiként?
Azért írok férfit csak mert nőként az arcszerkezet nem szempont, inkább csak az ha elhízott és igénytelen.
A férfiaknál az arcszerkezet ami a legfontosabb.
Emlékszem 10-ikben szüneten egymást mellett ültünk az osztály egyik legszebb lányával akivel sosem váltottunk egy szót sem előtte mert egyikünk sem ment ki. Ezt észrevette egy másik srác aki odaszól na mire vártok, mozduljatok már egymásra.
Erre a lány: “nincs ízlészavarom”.
Tehát sikerült úgy inzultálnia, hogy sosem beszéltünk.
Akkor jöttem rá, hogy ha nincs arcszerkezeted akkor egyenes utálnak, alja embernek tartanak.
20
De mikor? Már 39 éves vagyok.
És szerinted 30 éves kor felett megáll az élet? Apósom 55 éves korában házasodott újra.
De tudod mit, folytasd a p1csogást, ha neked így jó m
Kedves válaszolók,
teljesen felesleges bármi pozitívat (vagy akár negatívat) írnotok/tanácsolnotok. A kérdezőt nem érdeklik a tanácsok, se kevésbé jó kinézetű se jó kinézetű emberektől. Ha esetleg "sorstárs" akarna írni, annak is az lenne a válasza, hogy "de nekem szarabb és kész".
A kérdező kizárólag azért írta ezt ki és válaszolgat, hogy sírhasson az életéről és kiadja magából a feszültséget. Ne pazaroljátok itt az időtöket, keressetek más kérdést. :)
23
Köszi!
#23:
Nem tudom neked mennyire van sikered a párkeresés során?
De én annyiban megértem a kérdezőt, hogy amikor még fiatal voltam én is igen korán felmértem a helyzetemet a kinézetemmel kapcsolatban, pedig én nő vagyok.
Ha szépen akarok fogalmazni, nem én voltam a legszebb lány az osztályban, és most nagyon diszkrét voltam.
Akkoriban elérhető dolgokat megtettem hogy jobban nézzek ki, de a genetikai adottságokon már nem lehetett változtatni (soha nem voltam pl. elhízva). Nekem soha nem volt szép nőies babaarcom amire a férfiak többsége vágyik. Mit tudtam volna csinálni?
Elfogadtam hogy ez van, és nem álltam sorba "pofonokért", hanem hagytam az egész párkeresést a pcsába.
Mai napig egyedül élek, de nekem ez a komfortos, mert ezt szoktam meg.
Nem tanácsolnám senkinek hogy azt csinálja amit én, a kérdezőnek sem. Viszont a sok megaláztatást, kiközösítést, ignorálást stb amit az élete során tapasztalhat a kérdező azt megértem, mert magamon is tapasztaltam (csak én igen korán megedződtem ilyen téren).
Aki genetikailag jobb adottságokkal születik az a büdös életben nem fogja megérteni, hogy a "csúnyább" emberek (nem ez a jó szó) mit éreznek, mit tapasztalnak a mindennapi életük során, még akkor is ha mindenféle szépészeti beavatkozást végrehajtanak magukon.
Egy "szép" emberrel már az óvodában másként bánnak, ügyintézéskor másként néznek rá egy hivatalban is (és ezt nem csak beképzelem), suliban is sokszor megy a "pofára osztályozás" (hazudik aki tagadja ezt a jelenséget) stb, stb.
Én soha életemben nem panaszkodtam, de nem ítélem el azt aki rosszul viseli ezt az állapotot, ahogy a kérdező is.
#23 ha te jobb adottságokkal rendelkezel, vagy csak az átlag felsőbb részébe tartozol, akkor sosem fogod megérteni (mert nem élted át) azokat akik átlag alattiak (és már nem lehet szakállal és egyéb trükkökkel alakítani rajtuk, nem mindenkinek van pénze milliós plasztikai műtétekre).
25
Ez így igaz. Teljesen más életérzés. Ég és föld.
Mondhatni majdnem akkora a különbség mint egy mozgásképtelen és egy mozgásképes ember élete között.
Nem lehet összehasonlítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!