Jogos hogy rosszul esik ha a volt osztálytársaim csak alkoholos állapotban állnak szóba velem? Vagy mimóza lélek vagyok?

Nézd, az iskola egy olyan dolog, hogy összezártak egy csomó gyereket, akiknek kb 0 beleszólása van ebbe.

Akármit papol a kettes, meg kell értened, hogy csak azért mert x évet össze voltál zárva valakikkel, még nem biztos, hogy ez tényleges mély emberi kapcsolat.

Ezek az erőltetett kapcsolatok, akár melóhely, akár iskola, nem evidensen igaz barátságok, sőt.

Az ember túlél, jópofizik, aztán ha végre kiszakad ebből, akkor igyekszik felejteni.

Engem pl végig szivattak az egész gimin, persze, egy idô után megtanultam jó képet vágni hozzá, de ahogy vége lett, többet vissza se néztem. Tökre lesz@rom mi lett kivel, nem tartozom senkinek semmivel.

Nem tenne jót nekem ezekkel az emberekkel újra találkozni, évekig pokollá tették az életemet.

Semmi dolgom velük, nem kell kitennem magamat ennek, és nem is fogom.

Egyetlen osztálytalálkozón voltam, és arra jöttem rá, hogy a dinamika megrekedt ott, ahol annó volt, és az évek múltával egyre kevésbé van eghez humorérzékem.

Vannak igazi barátaim, akiket azért választottam, mert tényleg megértjük egymást, és nem csak kényszerből vagyok mellettük.