Miért lett szokás az elmúlt időben a nyugati világban tavasz végén és nyáron nekivetkőzni, és szinte pucéran, nagyon kevés ruhában lenni?
Szerintem pont, hogy sokat takaró, hosszú, ugyanakkor szellős, nem vastag, jó minőségű anyagból készült ruhákat kellene hordani. Az arabok, zsidók, Afrika sivatagos részén élők (pl. Núbia), déliek kikísérletezték már elég jól az ókor óta, hogy azzal, ha valaki pucérkodik, csak még jobban felmelegszik, kimelegszik, mert a Nap csak jobban süti a testet, a bőrt. Amikor még nem voltak ilyen nagyszerű légkondicionálók, a különböző népek pedig a sivatagban éltek, vagy akár vándoroltak is, akkor sem meztelenkedtek az emberek, sőt... Egyébként az Egyenlítő környékén éppen ezért vannak ennyire elmaradott, szinte ősemberkén élő népek, mert mindenük megvolt (víz, meleg, növények, árnyék stb.), és semmi nem ösztökélte őket arra, hogy fejlődjenek, házakat építsenek, ruhát készítsenek stb. A sokkal melegebb, vagy pont hidegebb helyen élők azért fejlődtek, mert voltak kényelmetlenségeik, rossz körülményeik, és ezeket mindig javítgatták. Tőlünk délebbre, ameddig a nyugati turistán izzadságcseppek folynak, annak ellenére, hogy egy szál fürdőruhában van, az ott élők valami jó kis természetes anyagokból készült, hosszú, szellős ruhában elvannak, és még csak nem is izzadnak.
Nincs bármilyen felhangja a kérdésemnek, csak kérdezem.
Miért van mostanában nyugaton így?
válasza:Majd bevezetik kötelezően a burka és csador viselést Európában a muszlimok, ha még többen lesznek.
Addig is ha kellemesebbnek érzed, járj hosszú ruhában, senki nem szól meg érte.
válasza:“Majd bevezetik kötelezően a burka és csador viselést Európában a muszlimok, ha még többen lesznek“
Igen, csak ez a két véglet létezik.
Meztelenkedés VS burka és csador.
Idióta.
válasza: válasza:#6.
A magyarok közül rengetegen kultúrkeresztények, vallástalan keresztény. Úgy vagyunk mi keresztények, ahogy a modern japánok buddhisták, meg sintók. Ha kérdezik, akkor kereszténynek vallják magukat a magyarok, megtartják a keresztény ünnepeket, talán még misére/istentiszteletre is elmennek ezen napokon az évben, van keresztes/halas dísz a házban, vagy a nyakban, az emberi élethez fűződő vallási szertartásokat, ünnepségeket is megtartják (keresztelő, elsőáldozás, majd bérmálkozás, vagy konfirmálás, majd esküvő, temetés) de amúgy nem foglalkoznak a vallással, nem tartják igazából, a felsoroltak is inkább kulturális dolgok, mintsem vallásos indíttatás. Olyanról is hallani főként idősebbek körében, hogy az imént felsoroltak mellett misére/istentiszteletre is eljár, ugyanakkor semmi egyéb dolgot nem épít be a hitéből az életébe. Az én szüleim sem voltak igazából vallásosak, amikor megkereszteltettek, a pap is csak annyit kért tőlük, hogy: "Legalább majd hittanra járassák a gyerkőcöt", bár más kérdés, hogy mi később aztán vallásosak lettünk. Valóbban vallásosak, tehát nem olyanok, mint az előbb említett két példa, hanem mit tényleg betartunk mindent, és nem szedjük ki a kereszténységből azokat a részeket, amelyek nekünk szimpatikusak (mint sok demagóg illető, akár a közéletben).
Ma már a vallás rendkívül elcsépelt lett, és ezt most nem csak a kereszténységre, hanem majdhogynem minden vallásra értem.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!