Pygmalion-effektus elkerülhető?
Ha új társaságba kerülök (munkahely, iskola, szabadidős tevékenység, stb.), az emberek többsége előítéletes velem a külsőm miatt. Nem vallok radikális nézeteket, nem viselek semmi ilyesmire utaló ruhát/kiegészítőt (pl. bakancsfűző, kitűző).
A stílusom ilyen alternatív/rocker/punk. Nincs tetoválásom, se piercingem. Szeretem a fekete ruhadarabokat és az erős sminket. Leginkább ehhez közelít a stílusom: [link]
Ezen okokból kifolyólag a nagy többség még a saját korosztályomban is előítéletes velem, még akkor is ha fél perce ismert meg. Úgy állnak hozzám, hogy már van egy kialakult rossz megítélés a fejükben rólam a külsőm alapján. Eldöntik a fejükben, hogy engem bunkónak tartanak és így állnak hozzám, amiből az következik, hogy a viselkedésük miatt tényleg előfordul, hogy beigazolódik a feltevésük. Alapvetően nem tartom magam rossz embernek, nincs város-szinten rossz hírnevem. Nem viselkedek alpári módon, a konfliktusokat minden helyzetben éretten kezelem, hajlandó vagyok leülni és megbeszélni.
Vannak barátaim, velük nagyon jól elvagyok, rengeteg közös programot szervezünk, szóval arra sem lehet fogni, hogy "antiszoc" lennék. (Ezzel a szóval rengetegen dobálóznak ok nélkül.)
Van több punk/rocker/metalhead ismerősöm, egyikükre sem igazak az előítéletek, de ők is kerültek már ilyen helyzetbe.
Érthető módon nincs ráhatásom mások gondolataira, elég nehéz új helyen érvényesülni, ha már a külsőm alapján leírnak, utána már hiába "bizonyítok" viselkedéssel.
Ez az öngerjesztő folyamat valahogyan elkerülhető lenne?
Bocsi ha hosszú lett, köszi ha elolvastad. 18/L
válasza:#1 Ez tulajdonképpen megtisztelő. De: az emberek előítéletesek a kisebbségiekkel, a más vallásúakkal, a homoszexuálisokkal is, úgyhogy az én esetem csak egy a sok közül. Nem játszok áldozatot, de valahol elkeserítő, hogy másoknak mennyire begyöpösödött a gondolkodása.
Azt mondod, ne csodálkozzak, ha az emberek előítéletesek velem. De miért az előítéletesség az alap beállítás? Miért vesszük ezt természetesnek?
válasza: válasza: válasza:#3 Inkább úgy mondanám, hogy nagy a szórás. A buszon/boltban az idősek alapból úgy néznek rám, mint a véres rongyra, de mivel velük nem kerülök interakcióba, ez nem zavar.
Diákmunkán/közösségi szolgálaton főleg a saját korosztályommal találkoztam, volt, aki szerint menő a stílusom, volt, akiről utólag megtudtam, hogy tartott tőlem, de pozitív csalódás voltam neki.
Suliban kb. az első két perc alatt bekerültem a "fura darkos csaj" fiókba, az osztálytársaimmal nagyon különböztünk, volt aki nyíltan utált.
Elég konzervatív suli volt, néhány tanár is kifejezte a nemtetszését, de a jegyeimmel nem voltak gondok, úgyhogy nagyobb konfliktus nem volt.
Leginkább azt látom, hogy a saját korosztályom szülei az ún. boomerek és ez valahol meg is látszik.
#5 Attól, hogy valaki úgy néz ki, nem jelenti azt, hogy bunkó és buta, mint ahogy sokan feltételezik. És azt, hogy valaki egy "társadalmi konvenciókat felrúgó rebellis domina" én nem tartom negatív dolognak.
Művelt, tisztességes, értelmes embernek tartom magam, amikor az időm engedte önkénteskedtem. Munkavégzés terén szorgalmasnak mondanám magam, mert tudom, hogy a kezemből kiadott munka engem minősít (ellentétben az előítéletekkel).
Az előítéletesség mások szegénységi bizonyítványa, és tulajdonképpen olyanért utálnak, ami nem is vagyok, csak ők elképzelik a fejükben, hogy úgy van és ezt próbálom valahogy elkerülni. És ahogy írtam is, több hasonló stílusú ismerősöm van, akiket szintén beskatulyáznak a külsejük miatt alaptalanul. Én személy szerint nem találkoztam még olyannal. akire igazak lettek volna ezek.
Ellenben, rengeteg álszent emberrel volt már dolgom, akiről ránézésből meg sem lehet mondani, hogy mennyire szereti keverni a sz.rt.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!