Ki a legprolibb ember akit ismersz? Nem közéleti.

Miért van ott hogy férfi?

Nekem egy alkoholista nő jutott eszembe( Neve is van, de nem fogom leírni) szegény már félhalottra itta magát és a kocsmából szólogat kifele. Rettenetesen büdös is, és nem egyszer volt már hogy össze is hugyozta magát.

#3

Nem a fia vagyok hanem a lánya. közel 30 éve meghalt.

És látod, még mindig ez jut róla eszembe.Pedig közelebb vagyok az 50hez,mint a 40hez.

Nem kívánok neked hasonlót.

Csak egy kicsivel több empátiát mások felé.

Tudod nem olyan egyszerű az, mikor egy 10 év körüli gyereket napi szinten foglalkoztat az öngyilkosság gondolata az apja miatt.

Ez ennyi idősen már nekem is értelmetlen,de még mindig megvannak azok a búcsúlevelek,amiket akkoriban írtam.

Egy suttyó kollégám volt ilyen.

Akivel szemben "fölényben" érezte magát, azt folyamatosan kóstolgatta, de ha emberére akadt véletlenül vagy egy olyan élethelyzet állt elő, a mamusz jelenthetett neki, - olyan kicsike, megszeppent, riadt arcú papucs lett belőle. Szánalmas egy féreg volt - a lusta fajtából!

4-es:

Pontosan tudom, hogy ez milyen és én is hordozom a sebeket, meg a fájdalmat, amit okozott. Viszont nem gondolnám, hogy ilyen hozzáállással különb lennék tőle intellektuálisan ezek után, ha ennyire vinném tovább pont az ő agresszióját.

Empatikus vagyok nem mellesleg. Halottakkal is. Az empátia nem egyenlő azzal, hogy nem vagyok tisztában vele, mit tett az illető…

Én ezt sosem néztem intellektuális szempontból, egyszerűen csak érzések amik az egész életemet végig kísérték.

Nekem megkönnyebbülés volt mikor megtudtam hogy meghalt.

Soha nem éreztem olyan felszabadultan magam azóta sem,hogy nem árthat többé nekünk.

Hidd el szorult belém is némi empátia,de nem mindenkivel szemben.

Saját magamat.

Gyárban dolgozok, panelban lakom, 16 éves csotrogány autóm van. Kúltúra, színház nem érdekel. A magyaron kívűl semmilyen nyelven nem beszélek. Életemben 2x voltam külföldön, akkor is csak vásárolni. Nyugaton sosem voltam még. Merek fingani mások előtt is.