Melyiket gondolod az alábbiak közül a disznóölésről?

15-s vagyok.

Nem tudom, nekünk nem okozott traumát, bár magát a szúrást nem néztük közelről, de a visítástól sem lettünk rosszul. Tudomásul vettük, hogy ez ilyen, ha meg akarunk enni egy állatot, azt előtte le kell vágni. Mamám csirkét is rendszeresen vágott, azt volt, hogy láttuk is, az se zavart. Mégse lett a 8 unokából senki gonosz állatkínzó, se szociopata. Nyilván mindenkinek más az érzékenységi szintje, ráadásul mi ebben nőttünk fel, nem csináltunk lelkiismereti ügyet belőle. Ha ettől valakinek a szemében rossz emberek vagyunk, hát így jártunk.

A családban volt ilyen többször, én soha nem voltam hajlandó jelen lenni és nem is akarok. Egyszer voltam csirkevágáson, egy életre elég volt, akkor fogadtam meg hogy amint tehetem, elhagyom a húst az étrendemből.

(Falusi vagyok, mint írtam a családom tartott "jószágokat", nem értem hogy ettől még miért kellene feltétlenül örülni(?) ennek.)