Csak szerintem tök jó érzés elmenni valahova egyedül?

Nincsen sok baratom, veluk is ritkan talalkozok, mert messze laknak, elfoglaltak, stb... Szoval altalaban mindenhova egyedul megyek, nem zavar, hogy epp nincsen tarsasagom es nagyon masok velemenye sem izgat, hogy mit gondolnak arrol, ha egyedul vagyok. Multkor peldaul moziba mentem, ami nem azert volt emlekezetes, mert egyedul mentem, hanem azert, mert ketajtos szekreny alkattal kopasz ferfiallatkent kb. elso sorbol neztem vegig veletlen a nyul peter 2-t a halalos iramban helyett. Veletlen rossz filmre ultem be, de nem tunt olyan rossznak, hogy ne nezzem vegig.

Én imádok egyedül járni mindenhova, nagyon jól el vagyok. Nem érdekel mások véleménye, de én úgy látom, hogy nem nagyon érdekli senkit, hogy ki kivel van. Mindenki el van a saját társaságában, engem sem érdekel, hogy ki van még egyedül. Ha valaki mégis ezt figyeli és véleményt alkot, igazából az sem izgat. Elég, ha én tudom, hogy nekem jó így. Ugyanazt a filmet, koncertet, színházi előadást, tájat látom én is, mint aki 10 fős társasággal van. :) Sajnálom azt, aki inkább otthon ül és lemaradt programokról azért ha nem ér rá senki elmenni vele, mert fél, hogy mások mit gondolnak.

Az emberek pont leszarják, ki mit csinál. Régen én is beleestem a "mit gondolnak" csapdába, de rájöttem, hogy a kutya nem nézi mit csinálok. Sőt, csomó más ember is jön-megy egyedül, senki nem ment még oda megkérdezni, hogy te miért vagy éppen egyedül.

Amúgy én szeretem a társaságot, de néha kifejezetten kell egy kis kiszakadás belőle. Munkahelyen is eljárunk közösen kajálni, de sokszor egyedül mentem. Illetve mások is volt hogy egyedül mentek, vagy külön csoportokban és nem együtt az egész csapat.