Mit csináljak ebben a helyzetben?

Őszintén azt se tudom hol kezdjem, szerintem jobb ha csak tömören vázlat szerűen leírom.

Már jó pár éve gyakorlatilag nincsen egyetlen egy barátom se akivel élőben találkozhatnék és érezném, hogy igényli a társaságomat, sőt egyetlen ember sincsen az életemben aki igényelné, talán okkal, én nem bújok ki az alól sem.

Az a pár haverom is csak akkor ír vagy szól ha nekik segítség kell, ilyen például az amikor segítettem felvenni ennek annak az óráit, segítettem megérteni nekik dolgokat, segítettem a gépével másnak, persze megköszönik meg minden de azontúl nem keresnek.

Azzal a pár emberrel akikkel még talán beszélő viszonyban vagyunk, igyekeztem kiépíteni valamit, nyitott voltam bármire, de úgy nézett ki a dolog, hogy én tervezek valamit, megszervezek egy programot, hívom őket és ők pedig lemondják, méghozzá kb ok nélkül, csak annyit írnak, hogy "nincs kedvem" , vagy valami hasonlót. Sőt egyszer volt olyan helyzet, hogy áthívtak ismét csak segíteni valakihez, és előttem tárgyalták meg, hogy hová mennek utána, én próbáltam belevonni magamat de érezni lehetett, hogy nem kívánják a társaságom ezért nyilván nem erőltettem, próbálok nem átesni a ló túloldalára, hogy már túlságosan is sok legyen és pont ez legyen az oka annak, hogy ne hívjanak, persze egy idő után már nem tud mit kezdeni magával az ember.

Idén lettem egyetemen első féléves, és úgy voltam vele, hogy okés, új lehetőségek, új emberek (már amennyire, ezek a "haverok" követtek engem egyetemre mert nem volt jobb ötletük, és valószínűleg élvezhetem a társaságukat amint bármilyen gondjuk akad ismét), de sajnos gólyatáborra nem tudok menni, és nagyon úgy néz ki, hogy rosszul kezdődik barátkozási szempontból az egész helyzetem, itt is. (pedig én próbáltam olyan aktív lenni mint még sosem, írtam a szak csoportjába is többször, segítettem másoknak, de létrehoztak egy másik csoportot ahol megszervezik a találkákat, és mennek együtt ide oda, persze az a csoport már tele van, hiába kértem, hogy vegyenek fel, mert engem is érdekelne, több embernek is).

Bevallom akármennyire is próbálok pozitív maradni kicsit kezd már megingani a mentális épségem, és ezt érzem is, szerintem lehet, hogy depressziós vagyok/lettem, persze nem tudom, hogy magamon mennyire tudom ezt diagnosztizálni, annyit tettem ez érdekében, hogy jelentkeztem dolgozni, és már pár helyen voltam is, szerencsére most sikerült találnom egy helyet amit majd egyetem mellett is tudok tartani, hátha a munka eltereli a figyelmemet a dolgoktól.

Ami nagyon rosszul szokott esni az az, amikor pár ilyen internetes barátom megírja random nekem, hogy milyen szomorúak jelenleg, miközben kapcsolatuk van, naponta járkálnak el otthonról, mindig posztolgatják azt hogy ide meg oda mentek most, és a legnagyobb gondjuk az, hogy valaki épp nem írt vissza nekik, ezért a másik 4 barátjával kell menniük.

Egyértelműen irigy vagyok rájuk, és ők csak ilyen chatelős emberek, akikkel 1-2 hetente beszélek néha, de szerintem ez nem egészséges annyira, ezért igyekszem lezárni az ilyeneket.

Egyébként lehet, hogy velem vannak gondok, sőt, biztos vagyok benne, hogyha ennyi ember átnéz rajtam, és nem kívánja a társaságom akkor az nem az ő hibájuk, szeretnék fejlődni, kibújni ebből, csak kifogytam az ötletekből, pedig elkezdtem olvasni mindennap, egy jó ideje edzőterembe is járok, nagyon próbálkozom aktív lenni, ha bárki bármit kérdez akkor nem gondolkodni rajta, hogy segítsek-e neki vagy sem, inkább csak egyből írom, ugyanígy próbálok nyitott lenni mindenre, elkezdek új dolgokat stb stb... de nem látok semmiféle fejlődést, mintha csak hátrafelé haladnék, már azt vettem észre magamon, hogy azért szeretek csak úgy elmenni vezetgetni mert ha beenged engem valaki, vagy én engedhetek be valakit és villog nekem köszönés képen attól is már valamiféle úton módon "szeretve" érzem magamat, és boldoggá tesz legalább egy kis időre.

A család nálam nem opció társaságnak, nem részletezném.

Párkapcsolatom már volt, de egyértelműen érzem hogy nem arra vágyom.

Ha végig olvastad ezt az egészet azt nagyon megköszönöm előre is! Nem tudom, hogy miféle válaszokat várok, de jól esett csak úgy leírni ezeket, szóval az se gond ha nem nagyon kapok válaszokat!

20/f