Mi lehet velem a baj? Gyerekkorom óta ilyen vagyok.

Ne hallgass senkire itt, aki pszichológust javasol légy szíves. Ugyanilyen voltam és vagyok, épp ezért vállalom a 0%-os választ, ha segítek vele.

A pszichológusok lehúznak!!! Mind pénznyelő, és semmit nem segít. Ha komoly segítséget akarsz, akkor egyenesen pszichiáterhez menj, mert nem mindegy. Ő felírhat neked gyógyszert, kedélyjavítót, ami máris többet fog érni, mint a heti beszélgetések egy pénzhajhásszal, mert az egy nagy semmit ér. Hiába háborogtok, sőt még a választ is törölhetik, mert nem szokták díjazni itt, ha valaki pszichológust kritizál. De sajnos nekem és másoknak is ez a tapasztalata velük, jónevű pszichológusok sem érnek semmit sem. Egy diáknak még elmegy, de felnőttként depressziósként nem elég a konzultáció egy szélhámossal. Szakembert keress, igazi szakembert.

Én is visszahúzódó vagyok és én is a gyerekkoromat egyedül töltöttem kb. Nekem sincsenek barátaim és a szorongás nálam is minden napos volt + engem még a suliban is piszkáltak. 16 éves koromban eljutottam oda, hogy utcára se mertem menni, mert annyira szorongtam, hogy folyt rólam a víz és szinte úgy éreztem, mintha meglennék dermedve. 18 éves koromra még egy sokkal súlyosabb szorongást és depressziót is összeszedtem, ami már odáig fajult, hogy otthon is olyan rosszul voltam, hogy a falat kapartam.

3 éve próbálom ilyen-olyan módszerekkel elmulasztani a szorongásom (amit 18 évesen összeszedtem), de se a sport, se a munka, se a pszichológus, se a meditáció nem hozott tartós sikert. Max enyhült. Így 3 év vesződés után amikor már tényleg a szellemi és munkateljesítményem (na meg ezáltal az életminőségem) rovására is megy a betegségem úgy döntöttem, hogy most már gyógyszeres segítséget kérek. Kár volt 3 évet vesződni magamnak, mert csak 3 évet kidobtam a kukába...

Az 5-ös válaszolónak: Én is gyakran éreztem azt, hogy nem segítenek sem a sport, sem a pszichológusok. A kulcsgondolat a hozzászólásodban az, hogy enyhült. És ez már haladás! Sokáig én is abba a hibába estem, hogy azt vártam, hogy majd eljárok pszichológushoz és minden problémám megoldódik. Nem így lett és én is csalódott voltam. Végül rájöttem, hogy ez nem így működik. Hosszú-hosszú évek kellenek ahhoz, hogy megváltoztasd azokat a beidegződéseket, amik gyerekkorodban rád ragadtak. Nem kell évekig pszichológushoz járni, elég, ha csak elindít egy úton, amit utána folytatsz. Az se baj, ha utána más utat választasz. Jelenleg én sem járok pszichológushoz, nem is követem a tanácsait, a saját magam útját járom és igyekszem fejleszteni magam. A gyógyszer segíthet, de ugyanez érvényes rá: nem szabad azt várni, hogy attól elmúlik a problémád. És sajnos sok olyan gyógyszer van, amire rá lehet függeni, szóval ezzel csak óvatosan és csak akkor, ha tényleg komoly a gond.

6-os voltam.