Van különbség és ha mi a pesti beszédben és a borsodi(miskolci) beszédben/nyelvjárásban? Hogy beszélnek ott az emberek?
Pécsi vagyok pestre nem nagyon járok 1 évbe talán egyszer amikor Balassagyarmatra megyünk rokonokhoz és megállunk ott pihenni, Miskolcon meg életemben nem voltam .Úgy tudom Magyarországon ez a két nyelvjárás/tájszólás van amit természetesen megértik egymást de ha találkoznak mind2
félnek zavarja a fülét . Mik is ezek? Amiket csak hallottam másoktól: A pestiek mindenhez A betűt raknak, A miskolciak meg gyorsabban beszélnek az átlagnál és furcsa szavaik vannak.
Miskolci vagyok, de sokat vagyok Pesten, elég jól ismerem mindkét várost. Nem végeztem magyar szakot, de hobbiból egyik kedvenc témám a nyelvjárások, úgyhogy hozzáfűznék pár dolgot.
– A nagyobb városok lakossága évtizedek óta olyan mértékben kevert, hogy esetükben alig van értelme nyelvjárásról beszélni. A fent említett két város esetében kiejtési különbség nincs, a szókincsbeli eltérések szinte mind tulajdonnévi eredetűek („Köki”, „négyeshatos”, „Villanyrendőr”, „Tapelág”). A magyar nyelven belül egyébként sincsenek értelemzavaró eltérések, a csángó az egyetlen, amit nehéz megérteni.
– A „miskolci az eredeti magyar nyelv” nem igaz. A standard magyar alapja az északkeleti nyelvjárás, ez viszont inkább Abaúj, Zemplén, Szabolcs-Szatmár, ahonnan a nyelvújítók, a vizsolyi biblia, stb. erednek. Azt, hogy Borsod százötven évvel Kazinczy után ugyanahhoz a megyéhez fog tartozni, mint Zemplén, nem látták előre, és a nyelvjárási határok egyébként sem esnek egybe a megyehatárokkal. Más kérdés, hogy a földrajzi közelség miatt a standard magyar nyilván hamarabb terjedt el Miskolcon, mint az akkor egyébként is főleg német ajkú Pesten, de akkor sem innen ered.
– Gyakori tévhit, hogy „a pestiek névelőt tesznek a nevek elé”, ez valójában dunántúli nyelvjárási eredetű jelenség, ahonnan szinte az egész országrészben elterjedt. Az „add ide” helyett használt „add oda” szintén dunántúli.
A fentebbi miskolci kommentelővel kapcsolatban megjegyezném, hogy nem belőle kell kiindulni, alapvető tévedései vannak (nem csak nyelvtani téren, de pl. a saját városa népességét is rosszul tudja). Pl. nincs olyan, hogy valaki „nem beszél tájszólásban”, mindenki valamelyik nyelvjárást beszéli, csak ezek közt van, amelyik standard, meg van, amelyik regionális. Mondjuk ez a „sok cigány szót használunk” eléggé besorolja egy szociokulturális közegbe, ami a többségre azért itt sem jellemző, ahogy a „sorsod Borsod”-ozás is, ami tíz-húsz éve volt poén, azóta a legtöbb miskolci túltette magát azon, hogy két szó viccesen rímel.
Borsodi vagyok
Pulya, brüszke, makuka, iborka, kellessz, pad (nem az a pad), furik
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!