Egyenjogúságot, de mégsem?

"tisztázom, hogy tisztelem a nőket"

"nem kapnak olyan munkákat mint a férfiak, bla bla"

"De az, hogy már a nők többsége elvárja, hogy amint meglátod már kezdj el vele hímes tojásként bánni, majd aztán elkezd lázadozni"

Ok.

Tehát egy párbeszédből ezt szűrted le (bár szerintem fiktív párbeszéd lehetett, nekem kicsit úgy tűnik, hogy a saját gondolataidat-előítéletedet írtad csak le párbeszédbe bújtatva), hogy a nők ezt meg ezt várják el.

Nem tudom én nem várom, hogy előre engedjenek. Nem kell velem hímestojásként bánni, elég, ha nem kapok napi szinten alpári beszólásokat ( ez lenne a hímestojásként való bánás, hogy szeretnék nyugodtan elmenni mondjuk egy építkezés mellett?) csak mert nő vagyok. Megnyitok egy női tudósokról szóló cikk alatti kommentszekciót, és csak azt látom, hogy félhülye, primitív férfiak szidják, röhögnek a cikkben szereplő nőkön, nőn. Mert zavarja őket, hogy az adott nő mit ért el. Nekem ennyi elég lenne, hogy nem kell napi szinten azzal szembesülnöm, hogy szar (sztereotípiák: pénzéhes, hisztis, fúria, házisárkány, b-szatlan, r-nc, nem tud vezetni, szőke stb) senkinek tartanak, csak mert nőnek születtem. Ennyi. De nyilván ez nem fog megtörténni, mert mindig lesznek bunkók, macsóizmus.

A nők többsége NEM feminista, hanem szinte teljesen követik a nemi szerepeket, sőt, lenézik az olyan nőket, akik nem nem követik (pl nem főz a párjára, nem viszi a háztartást) szóval elég felesleges volt ilyen kérdéssel farasztanod az ismerősödet.

Attól, hogy valaki nőnek születik, nem lesz rögtön feminista. Még a magukat feministának vallók közül sincs mindenki tisztában azzal, hogy ez egy aktivista mozgalom, nem csak annyi, hogy azt vallod, hogy a nő is ember.

Számon kérni, hogy a nők jelentős részének miért vannak tradicionális elvárásai, miközben ők maguk szintén tradicionálisan viselkednek, elég felesleges, sőt, egy kicsit önző is.

De ha ez megnyugtat, személy szerint én többé-kevésbé feministának tartom magam, és nincs rá szükségem, hogy ajtót nyissanak nekem.

Feminista az, aki teljes egynejogúságot akar. Ha bizonyos dolgokban szeretne egyenjogú lenni, más dolgokban pedig máshogy kell vele bánni, csak mert puncija van, akkor ő nem feminista, mondom ezt nőként.

Azonban a kivételezés amit ezek a nők elvárnak pusztán apróságok. Az hogy ki megy elöl, ki üljön és ki álljon a 20 perces buszút alatt, banális hülyeségek.

Azonban jó lenne megragadni azt, hogy ezzel szemben a "mekkora hátrány nőnek lenni" rész mennyire központi téma az életünkben.

"Imádok szexelni, rengeteg partnerem volt már. Részben kíváncsiságból, részben pénzért, de volt néhány pornó videóm is. Most se komoly kapcsolatot akarok, ki akarom élvezni a fiatalságom, minden féle kötöttségek nélkül!" Ez az ember mennyire elítélendő? Ha pasi, akkor oké. Ha nő, akkor egy aljas szutyok kųřvæ.

Ha női mérnökként jelentkezek egy állásra, ugyanazt a pénzt megkapom mint a férfiak? Ja, várjunk csak, fel se vesznek, mert "abban a korban van hogy mindjárt szülni fog", ha meg nem szülök, akkor milyen karrierista undorító dög vagyok.

Ha egy magamra adó, szép nő vagyok, és beülök egy drága sportautóba, 100-ból hány férfinek jut eszébe hogy én kerestem meg rá a pénzt?

Ha egy nő magas rangú pozícióban van egy cégen belül, hányan mondják a háta mögött hogy felszopta magát a ranglétrán?

Nőként mindenki meg akarja mondani hogy kell élnem, és mindenki mindenért ítélkezik. Ha nem vagyok elég jó nő akkor a pasik (EGY VASTAG RÉTEGÉNEK) szemében értéktelen ember vagyok, mert nem vagyok b#ható. Ha "túl jó nő" vagyok, akkor pedig biztos csak "arra" vagyok jó. Ha szülök, hátrányba kerülök a munkaerő piacon. Ha nem szülök, önző, karrierista sátán vagyok. Ha nem sminkelek csúnya vagyok, csak mert vannak bőrhibáim. Ha sminkelek önbizalomhiányos vagyok, aki új arcot fest magának, és átverem a pasikat. Ha konzervatív vagyok szex terén, akkor egy merev, prűd szűzk#va vagyok. Ha szabados a szexuális életem, értéktelen r❗🅱️🅰️nc vagyok.

Kerdező, a felsorolt negatív megkülönböztetésekből mennyit kaptál meg férfiként?

Értem amit mondasz. Értem hogy ha nőként elvárjuk az egyenjogúságot, akkor mindenben várjuk el. De azt hogy ki menjen be előbb az ajtón, összehasonlítani 100 ezres nagyságrendű keresetkülönbséggel, szerintem nem egy súlycsoport

Az egyenjogúság a jogokról szól. Egyenlő jogokat akarok, hogy annyit érjen a szavam, annyit érjen a jól elvégzett, szakmai kritériumoknak megfelelő, mérhetőennugyanolyan és ugyanannyi munkám, mint egy férfié.

Az ajtó kinyitás nem egy jog. A hely átadás sem egy jog. Ezeknek nincs köze az egyenjogúsághoz. Ezek kulturális dolgok, és egy kicsit kuszák, mint a húsvét, amikor megünnepeljük, hogy Jézus feltámadt, hogy tojásokat fessen, amit eldug a gyerekek elől egy nyúl, aztán pofán öntenek egy liter vízzel, majd részegen a bokorba hánynak és pénzt kérnek cserébe. KB ennyi értelme van annak is, hogy valaki elvarja, hogy kinyisd az ajtót előtte.