Hatalmas dilemmában vagyok a jövőmmel kapcsolatban?

Sziasztok!

A helyzet a következő. 25 leszek nyáron és egészen fiatalon 21 évesen kimentem külföldre. Voltak tartozásaim stb. de azokat már szerencsére letudtam. Az a közel három év amíg kint voltam erre volt csak elég úgymond. Viszont az itthoni helyzetet látva na meg a vírus gazdaságra gyakorolt hatásait figyelembe véve úgy döntöttem, hogy visszamegyek. Mondván hogy pénzt gyűjtögetek.Szerencsére ahol eddig dolgoztam oda vissza fogadnak szóval van egy fix helyem de meg akarom tolni a munkát kb. 60-65 órát fogok dolgozni egy héten. Kb. két évig tervezem kint de egyre jobban agyalok hogy kb. egy 5 évet le kéne húzni. Igen ám csak közben elmegy mellettem az élet. A mérleg egyik nyelvén ott van az, hogy lenne hitelmentesen egy házam, egy autóm és gyakorlatilag mindenféle birtoklási vágyamat be teljesíteném. A mérleg másik nyelvén pedig az a hatalmas Dilemma foglal helyet, hogy eddig is jópár évet messze voltam attól a helytől és azoktól az emberektől akiket szeretek és még öt év rettenetesen hosszú időnek tűnik. Ráadásul akkorra már 30 éves lennék és igaz hogy egzisztenciálisan teljesen rendben lennék de a 20-as éveim, a fiatalságom a papír darabok hajszolása közben darabokra törik. Ez az az idő amit soha nem fogok visszakapni. Szóval ti mit választanátok? Az anyagi jólétet vagy az érzelmi jólétet(tele élményekkel)? Sajnos ott kint csak a munkáról szólna az életem. Előre is elnézést kérek az idősebb embertársaimtól de én magamat 30 évesen már idősnek érezném . Az utána lévő barátnőszerzés esetleges család alapításhoz szerintem már idős lennék tekintve hogy nem valószínű hogy egyből megismerek valakit az meg még kevésbé valószínű, hogy azonnal családot is alapítok. Rettenetesen küszködök ezekkel a döntésekkel mert elég súlyos kimenetele lehet az életemre bármelyiket is választom. Egzisztencia de egyedül vagy beérni kevesebbel egy társ mellett.Bocsánat ha hosszú lett de kicsit megkönnyebbültem hogy kiírhattam magamból ezeket a gondolatokat