Miért kopnak ki a valós értékek és a romantika?

"Tudjátok, nem csak kémia és hormonok, hanem az a bizonyos valami...amiről annyi költő beszélt már, és amit nem lehet puszta szavakkal leírni."

Teljesen jól élünk együtt a férjemmel évek óta, és jó a szex, de kb a kapcsolat 20%-át teszi ki fontosságban.

Ergo ez a "vágy...érzelem...és halál...kavalkádja egyszerre" dolog amit leírtál épp sose jutott eszembe szex közben, konkrétan semmire nem gondolok közben. Valahol nagyon elmaradtál egy romantikus könyvben, ez a tipikus gondolkodás...olyan bölcsész szakos, vagy nem is tudom. :D Mintha a szex egy megfoghatatlan dolog lenne. Annyira igazából nem az.

Bár kétségkívül annak ellenére, hogy nem az általad említett szakokra jártam, nálunk ez egy ilyen játékban fel sem merült volna. Mérnökök voltunk, de a teljesen normális fajta, aktív társasági élettel. Én csak azt tudom mondani haver, rossz közegben voltál. Az az egyetemista akinek csak a bas*záson jár az esze, olyan is. Én már 20 évesen is komoly kapcsolatra vágytam. A te társaságod nyilvánvalóan nem.

Na, hát te se sokszor szexelhettél, kérdező, ezzel a nyálas dumával...

Egyébként régen sem volt semmiben másabb. Vannak emberek, akiknek több igénye van a szimpla szexnél, van, akinek meg nincs. Ha ilyen emberek voltak a társaságodban, akkor ők igénytelenek, ennyi.

"Félre értés ne essék, nem egy prűd srác vagyok."

De.

Miért, mi lenne számodra az érték és a romantika? Rózsákkal nyálaskodunk, "engem nem kaphatsz meg, ja várj mégis" játszmákkal szórakoztatjuk egymast, magunkra öltünk egy "gavallér férfi" és egy "az én pnám értékes" női álarcot, holott nem is ezek vagyunk? Nem nagyobb emberi érték felvállalni azt aki vagy? Nem romantikusabb nyíltan beszélni a szexualitásról? Nem attól leszel jobb, erősebb ember, ha legalább a baráti társaságban (ahol elvileg senki nem ítél el...) abba mered hagyni a mások hülye elvárásai miatt játszott szinjátékod?

És ne gondolkozz végletekben. Nem csak "kémia és hormonok", valamint mindent elsöprő, külsőségeket mellőző, lelki kötődésen alapuló szerelem van. Egy egészséges ember életében ez mind jelen van, és ezek kombinációja is. Igen, belefér ha valakivel csak a kerek melle/nagy farka miatt DUGSZ. A szexuális kaland nem elítélendő dolog, amennyiben nyíltan, őszintén meg van beszélve, hogy hol vannak a határok. De egy szerelem, egy jó kapcsolat sem Rómeó és Júlia tündérmese... Számít a lelki kötelék, számít hogy képes legyél bármit megtenni a másikért. Ugyanakkor számít a külső is, hiszen egy mély beszélgetésre az élet nagy dolgairól még senkinek nem állt fel. Számít a jó szex, hogy meglegyen a kémia. Hogy olyan orgazmusod legyen, amitől elsötétül a világ, és percekig csak zsibbadtan fekszel, amit kipihenve intellektuális témákról beszélgettek, kávéval a kezetekben, miközben eszetekbe se jut a szex.

Kérdező, álomvilágban élsz. De nem baj, mert az élet úgyis segít rájönni a tévedésekre. Kívánom, hogy egy dugni szerető, szexualitását nyíltan vállaló, ugyanakkor téged szívből szerető hölgy döntse meg a tévhiteidet, amit a "romantikáról" és az "emberi értékekről" gondolsz.

Ugyanúgy rossz meglátás. Ilyen emberek régen is voltak, most is vannak, később is lesznek. Ne idealizáld a múltat. Főleg hogy ha visszaugrunk kb 100 évet, akkor elrendezett házasságokat találsz mindenhol. Ja, ott biztos, hogy a nagy szerelemről szólt minden, mi? Hát nem. A legtöbb ember a szerelemben elvakult, nem ténylegesen a párját szereti, hanem a képet, amit a saját fejében kialakított a párjáról. Aztán lehet tömegesen járni pszichomókushoz, hogy miért csalt meg? Miért nem szeret már? Blablabla.

Ha eltűnik a rózsaszín köd, akkor megromlik minden és szétmennek. Szóval alapból ezt kergetni nem biztos, hogy célravezetőbb.