Miért lehet az hogy egy embert egész életében minden közösségben utálnak még ha senkinek sem ártott akkor is? Egyszerűen csak ha meglátják...

Köszönöm a válaszokat. Történetesen rólam szól ez a kérdés. Folyton mindenki ellenszenvesnek tart és leköpne legszívesebben. Nem teszek én semmi rosszat az emberekkel, nem szólok be,nem bántom őket, semmit sem teszek és mégis mindenhonnan ezt kapom. Nagyon rossz érzés. És ez mindig így volt. Gyerekkoromban is mindig ki voltam utálva és rekesztve. Nem tudom hogy miért lát bennem mindenki egy rohadt férget.... Még ha tennék azért hogy így legyen... De tényleg nem teszek ezért... Az a furcsa hogy ha elmegyek egy másik városba dolgot intézni, vagy csak kirándulni akkor ott már nem ellenséges velem senki. Kedvességet kapok és fel sem merül az hogy bántó legyen a viselkedésük velem szemben. Itt meg ahol lakom tényleg a falu mocskának érzem magam attól amit az emberektől kapok... Falun élek egyébként. Városban pedig ahogy fentebb írtam, rendesek velem az emberek. Nem tudom hogy mi az összefüggés e közt de úgy érzem hogy van

5#. Jó a gondolatmenet... Nem akarok ettől függetlenül minősíteni senkit de az az igazság hogy én is azt gondolom hogy az átlagnál alacsonyabban vannak itt az emberek.... Hiába mondják sokan hogy vidéken, falun milyen jó élni... Egyáltalán nem. Sajnos a költözést alsó hangon másfél év múlva tudom megtenni. Tervbe van véve, de ahhoz kb ennyi idő kell hogy minden meglegyen ahhoz hogy máshol teljesen új életet tudjak kezdeni. A főváros a célom.

Nem tudom, de engem valahogy nagyon vonz pest. Nagyon szép, van ott pár barátom is. Nagyon jó emberek. Miattuk is sűrűn feljárok. Mert azt elfelejtettem hozzátenni pedig ez is egy érdekes és lényeges dolog hogy a barátaim zöme is más közegből kerültek ki. Máshol lehet barátkozni, itt ahol élek pedig nem. 3 barátom van itt a lakhelyemen. Tényleg érdekes hogy máshol elfogadnak itt pedig szarba sem vagyok nézve...