Hogy ne érezzem magam kellemetlenül, ha nemtudok hozzászólni egy beszélgetéshez?
Alapvetően nem vagyok egy kommunikatív ember, nincs életem, nem is volt soha és ráadásul (bár sok dolog érdekel, az átlagnál szélesebb látókörűnek tartom magam) velem bizonyos témákról képtelenség beszélgetni. Amiről tudok beszélgetni az kb. a munka, tanulás, karrier, egyéb hétköznapi élettel kapcsolatos dolgok, vagy egy kicsit intellektuálisabb témák.
Bulizni pl. soha nem jártam, talán egyszer-kétszer voltam életemben, de soha nem élveztem, így nincsenek ezzel kapcsolatos élményeim. Soha nem csináltam semmi hülyeséget vagy állatságot az életemben, egyszer sem. A kollégáim a minap elkezdtek beszélni erről a témáról, mindenki sorolta az ezzel kapcsolatos sztorikat, amik engem egyszerre untattak és töltöttek el irigységgel. Aztán engem is megkérdeztek, hogy mondják én is pár sztorit, ami velem történt... Na nekem egy ilyen kérdés az pár éve még kb. egyenlő volt a megsemmisüléssel. De még most is rendkívül kellemetlenül éreztem magam ebben a szituációban.
Hogy tudnék ezen változtatni? Hogy lehet egy hasonló helyzetet lereagálni? Egyáltalán miért zavarnak engem az ilyen és hasonló témák, mint a bulizás?
Túl komolyan veszed. Miért nem lehet lazán csak annyit mondani, hogy bocsi srácok, de én nem tudok semmi ilyen sztorit mesélni magamról, unalmas vagyok :D
Azért zavar, mert te érzed úgy, hogy ez ciki, hogy ezért kevesebb vagy.
Pedig nem. Nem vagyunk egyformák. Ha viccesen adod elő, még ugyanúgy fognak rajta nevetni, mintha egy vicces sztorit meséltél volna elő.
3: Nem kell kellemetlenül érezned magad. Nincs ebben semmi ciki.
Ez a saját bizonytalanságod. Másban is előjön? Máskor is gondolod, hogy nem vagy elég jó?
Vagy esetleg hiányzik/hiányzott egy jó bulis időszak? És az a baj, hogy te nem élted át ezeket?
Ket dolgot tudsz tenni:
1. Megmondod egyeruen, hogy sajnos nincs mit meselned, mert veled soha nem tortenik semmi.
2. Elkezdesz aktivabb eletet elni es majd lesznek meselnivaloid is.
Azert nem tortenik veled semmi, mert nem csinálsz semmit … hat igy negez meselnivalo elmenyeket osszeszedni. Talan mozdulj ki otthonról: menj ki a zoldbe csavarofni, vagy vegyulj el a cityben. Plazazz, ulj be egy kavezoba … rugj be egy kocsmaba.
Más helyzetben/témával kapcsolatban is előjöhet, de talán ez a leggyakoribb.
Igen, hiányzik, hogy nekem nem volt ilyen időszakom, ugyanakkor szociális fóbiásként ez nem volt opció számomra. És valóban nem élveztem a bulikat vagy az emberi társaságot. Most sem. Mégis vágyom rá valahol mélyen. Ezért is érint kellemetlenül a dolog. Hát nem ellentmondás ez? 😌
De, eléggé ellentmondás, hogy nem élvezed, de vágysz rá :D
Egyébként nem kell buli a vicces, fura sztorikhoz. Sőt! Velem a legtöbb hülyeség az utcán történt, amikor mentem egyik helyről a másikra. Vagy közlekedésben, tömegközlekedésben.
Szociopata vagy ez ennyire egyszeru.
Jarj el kirandulni, bringazni, kutyazni es szep lassan nyiss az emberek fele. Mindig vannak jo arcok akikkel szoba elegyedik az ember … szep lassan visszaszokhatsz a valos eletbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!