Ha valakivel összetalálkozik a tekinteted, arra szoktál emlékezni?

Igen. A mai napig eszembe jut például, amikor este buszoztam haza télen, tömve volt a járat, a lépcső előtt kapaszkodtam meg, és egy szőke művészjellemnek kinéző sráccal (egyszerű, fekete, hosszú szövetkabátot viselt) szavak nélkül vitattuk meg az éppen zajló eseményeket. Amikor valaki leszállt és felszabadult egy hely, intett a fejével, hogy nyugodtan üljek le, mire én "mondtam" neki, hogy a következő megállónál nekem is mennem kell :D

Vagy amikor két holland turistára figyeltem fel szintén buszon, olyan gyönyörű göndör haja volt az egyiknek, hogy nem tudtam róla levenni a szemem. Mellesleg akkor még nem tudtam, hogy hollandok, csak olyan fura német-francia keveréknek tűnt a nyelv, amit beszéltek.

Vagy pl. egyszer láttam egy nőt, aki teljesen úgy nézett ki, mint én, csak idősebb kiadásban. Lehet, hogy ő is felfigyelt rá, vagy csak azért kerekedtek el a szemei, mert nagyon bámultam, de ez is megmaradt.

Nagyon sok ilyen emlékem van, azt hittem, egyedi dolog :D