Mondanátok nekem kedves dolgokat, hogy jobban érezhessem magam?

A világon mindenki csak egy porszem.Az Univerzum meg hatalmas.Végtelen.Gondolj mindig arra,hogy te is csak egy pici porszem vagy.Mint bármelyik sikeres ember.Ezért ha ők elértek nagy dolgokat.Te is elérheted.És kívánom is tiszta szívemből,hogy sikeres legyél.Hogy boldog legyél.Mert lehet,hogy akadnak rosszabb napok,amikor te magad sem hiszed el,de hidd el.Értékes vagy.Találj rá a boldogságodra.Te egyedi vagy és megismételhetetlen.És még valami.Hidd el,az emberek nagyobb része ezen a Földön jó.Egész egyszerűen a rossz csak könnyebben rögzül a fejünkben.Elraktározza a tudatunk meg a tudatalattink.

Próbáld meg úgy élni az életedet,hogy minél kevesebb embernek árts.Kívánok neked minden jót.Szerelmet,boldogságot,nyugalmat.Mindent.Szép estét^_^

Eleg bevallalos vagy ha ilyen kerdest/kerest ide kiirtal. Ezt kedvessegnek szanom!

Kivanom, hogy erezd jobban magad. Olvass valami regenyt vagy keress egy romantikis filmet, hatha attol kicsit jobb kedved lesz.

Ami most így hirtelen eszembe jutott,egy doboz fagyi.

Nekem most jól esne nem túl vidám lelkiállapotomhoz.

Nekem ma az jutott eszembe, hogy az apró dolgokba lehet igazán kapaszkodni és ezeket kell keresni. Te ugyanolyan jó vagy és lehetsz, mint bárki más, bármit megtehetsz és elérhetetsz, ami úgy érzed, jó - szebbé teheted az életed már pusztán azzal is, hogy lélegzel és létezel. A legmegnyugtatóbb gondolat számomra az, hogy bármikor változtathatok és hogy végülis rajtam múlik minden.

Szerintem jó arra gondolni, hogy az élet sok millió pillanatból áll, és bármikor dönthetünk másképp. Akármi jön is. Lehetünk értékesek, kedvesek, elengedhetünk dolgokat, embereket, és találhatunk új dolgokat... Felfedezhetünk apró dolgokat, amiket eddig olyan természetesnek tartottunk: a fákat, a szelet, hogy milyen jó lélegezni.

Amit tudok mondani neked ismeretlenül is: értékes ember vagy, jó dolgokra képes, nem rosszabb másoknál. És nem vagy egyedül.

Tessék: Fish - Ne is figyelj rám ! :)

"Egy kicsikét lentről mégis felkelek, és jól érzem magam,

Vagy legalábbis azt mondom magamnak, hogy minden rendbe' van.

[...]

Ne is figyelj rám!

Én csak táncolok az utcán.

Ne is figyelj rám!

És közben, fülig ér a szám.

Ne is figyelj rám!

Ez most egy ilyen délután.

[...]

dobd fel a labdát,

És én biztosan elkapom,

Miért is ne tenném? Ouh

Ez most az én napom!

[...]

Ne is figyelj rám!

Én csak táncolok az utcán..."