Miért esek vissza mindig a nullára?Ezzel más is így van?
Kapunyitási pániknak hívják :D
Egyébként nagyon sokszor fogsz még visszapattanni a startvonalra. Én is így jártam minden iskolaváltásnál (négyszer váltottam, plusz egyetem), minden költözésnél (amiből volt 9 darab a 25 évem során), minden új munkahelynél, amiből szintén volt vagy hat... Mostanra már sikerült valamit "letennem az asztalra", végzettséget szereztem, elhelyezkedtem, jött a koronavírus, visszadobott megint a startvonalra, egy gyorsétterembe tudtam elmenni dolgozni, mint mikor 16 voltam... Elpanaszoltam ezt egy ismerősömnek, akinek a vállalkozása esett vissza annyira, hogy a csőd szélén táncol - már meg sem hatja a dolog, miután egyszer már csődbe ment 2009-ben.
Van ez így. Fel kell állni.
De ha te változtál és fejlődtél, akkor máris van valami, amire büszke lehetsz.
Meg nem is muszáj azonnal megráznod magad, ha el vagy keseredve, akkor szerintem nyugodtan nyalogasd a sebeid kicsit, néha jól esik az az embernek. Csak hosszútávon nem érdemes belemerülni az önsajnálatba.
3.nak:Hát igen én is gondolkodtam ezen és továbbra is figyelem miben fejlődhetek...de most rakott ki az egyik barátnőm azért mert nem mentem el a szülinapjára mert nem mertem lázasan 4 órát utazni...
4.nek:Igen igazad van lehet hogy most tényleg az kéne hogy egyedül legyek kicsit....
De igazából most tényleg felnőtt kortól félek mert ott nincs egy előre látható közeg ahol korombeliek lesznek stb stb.Ott azt se tudom hogy barátok szerzése hogyan működik 😅Én mindenkin azt látom hogy megmaradt abbol meg abbol az idoszakbol a haverja...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!