Minek jelölnek be Facebookon olyanok, akikkel öt évente egyszer, ha beszélünk pár szót?

Ez az univerzum olyan rejtélyei mellé sorolható, mint mi értelme az életnek és hogyan jött létre az élővilág :) Én magamban a következő lehetőségekre jutottam:

- akar tőled valamit/tetszel neki, de nem volt alkalma személyesen beszélni veled erről

- szenvedélyes életvidám extrovertált személyiség, hobbija az ismerősgyűjtés

- önbizalomhiányos extrovertált személyiség, önigazolásra kell a sok ismerős :D

- feldobott téged a fb a lehetséges ismerősök közt, és véletlen bejelölt. Érintős telefonról erre van némi esély.

Unalmas az életük/ kíváncsiak/ tetszel az illetőnek / gyűjti az ismerősöket, hogy többen lájkolják /minden látásból ismert jóskapistát bejelöl/

ilyesmikre tudok gondolni

Engem is az otthoni falusi nép jelölget, az egyik gyereket folyamatosan elutasítom és mindig bejelöl, pedig kb sose találkoztunk, csak ugyanazon a helyen nőttünk fel :D

Én meg azt bírom, mikor láthatólag friss kamuprofil 2-3 ismerőssel, és az jelölget...

Egyébként az 5-ös válaszról eszembe jutott még egy lehetőség, mégpedig az a felhasználó, aki nem tudja használni a közösségi felületeket. Ilyen lehet például a tegnapelőtt regisztrált bácsi, aki minden hasonló érdeklődésűt bejelöl kép alapján :) Apám ilyen például, és tulajdonképp egész népes kis ismerőstábort gyűjtött be így :D

Én leálltam a jelöléssel, miután egyszer egy kollégát bejelöltem, mert kb üvöltözve tárja fel a magánéletét meg folyton odajárkál hozzánk, majd, a jelölés utáni munkanap odament a kolléganőmhöz, aki a közelemben ül és tartott egy kiselőadást a fülem hallatára arról, hogy nem jelöl vissza minden jöttmentet, meg ő okosan használja a Facebookot és blablabla.

Akik kétségbeesetten jelölgetnek, általában azzal jönnek, hogy szeretnének többet megtudni a másik félről, mert régen hallott felőle és szeretné tudni, hogy van, de ez csak duma.

Ha érdekelné őket, jelölgetés nélkül írnának a másiknak. Itt arról van szó, hogy ugorjon az ismerőseik száma. Talán egy pillanatig tényleg átfut a fejükben, hogy mi lehet a másik féllel, de nem az vezérli az "ismerősnek jelölöm" gomb megnyomásához.

Én nem vagyok kibékülve a hírnév szerzéses jelenséggel, hogy minél több ember kövessen minket. Egyik ismerősöm gyűjtött magának nagy követő tábort, ami még ok, de nem lehet vele úgy beszélni, hogy azt ne lásd viszont a FB-ján. Múltkor a szívem minden szeretetével vettem neki a szülinapjára egy könyvet, annyi fáradtságot nem vett, hogy az ismertetőt elolvassa, lőtt egy szelfit a könyvvel, majd a cím alapján megfogalmazta, miről szól a könyv (a címnek nincs köze a könyv tartalmához, vagyis nem úgy, ahogy gondolná az ember) és azóta se nyúlt a könyvhöz, de persze kapott érte pár lájkot, ami a célja volt és kissé fáj, hogy már ebben is a lájk szerzést kereste.

Szóval emiatt nem vagyok nagy rajongója ennek a dolognak, amibe bizony az ismerős gyűjtés is beletartozik. Nem egy vitrinbe való dísztárgy vagyok.

"Azt bírom még, amikor eleve álnévvel van fent valaki, és bejelöl, és látom, van 15 közös ismerősünk, de fogalmam sincs kicsoda. Ha van róla kép, be tudom azonosítani, de valamikor az sincs. Kész káosz."

Ezt át tudom érezni, de már azt is amikor csak nem rak ki egy profilképet és próbáld kitalálni, hogy ki ő, mert, mivel nem beszéltetek öt éve, biztos varázsütésre beugrik a nevéről, hogy ki ő.