Sokakat miért irritál hogyha társaságban valaki nem fogyaszt alkoholt?

Rossz társasággal vagy kapcsolatban! Nálunk senkit nem zavar, ha valaki nem iszik alkoholt, igaz, hogy aki igen, az sem lesz soha részeg, anélkül is jól tudjuk érezni magunkat!

Akinek az a szórakozás, hgy részegre issza magát, azzal nem érdemes kapcsolatot tartani, mert primitív lény.

Én azt tapasztalom, hogy a mai nyugati társadalomban úgy általánosságban hamarabb fogadja el egy közösség a bárminemű devianciát, mint a "jóságot" a mértékletességet.

Pl. ha "k@rválkodsz", ha piálsz, drogozol, stb. stb., azt előbb elfogadják, mnit ha vallásos vagy.

A deviancia izgalmas lett, a "jóság" unalmas és ellenszenves. Kifordult a régi értékrend.

Nekem már többször is a szemembe mondták, hogy nem kedvelnek, mert "túl jó" vagyok. Pedig nem vagyok túl jó, csak an egy morális értékrendem, amihez tartom magam.

Ezt magam is többször tapasztaltam!

Nem vagyok oda az alkoholért. Alkalmilag néha jól esett, de szinte csak jelképesen. Pár éve cukorbeteg vagyok, azóta még egy kortyot sem iszom. Soha nem volt lényeges számomra, főként nem életcél. Dohányzással is hasonlóan vagyok. Kipróbáltam fiatalon, de semmi élvezetet, értelmet nem láttam benne.

Többször éltem meg, hogy kiközösítettnek éreztem magam, vagy legalábbis kívülállónak, mert nem dohányzom, nem iszok alkoholt. Munka utáni sörözős társaság nem tartott rám igényt, illetve bulizni is kevésbé hívtak. Pedig a társaságot kedvelem és bírják is a részvétem. Nagy dilemma munkahelyen a dohányzás is! Hiszen, akik cigiznek rendre tartanak füstszünetet, amiből a dohánymentes kollégák kimaradnak. Ebből adódóan klikkek alakulnak ki, amolyan zárt kis közösségek. (nemrég láttam egy Jóbarátok részt a tévében, ami éppen erről szólt, ott sem tudtak kitalálni jó megoldást)

Buliban, szórakozás közben, vagy akár egy italozós helyen, ha csupán alkoholmentesen fogyaszt az ember, sokan igen nehezen viselik azokat, akik nem piálnak, nem cigiznek! Néhányszor halottam olyan megjegyzést tőlük: "Mit képzelsz, te különb vagy nálunk?" - Nem állítanám, de eléggé beszédes egy ilyen kérdés! Ebből úgy érződik, nem én képzelem magam különbnek, hanem a kérdést feltevő önmagát alsóbbrendűnek.