Miért esik ennyire rosszul, hogy én nem vagyok nészerü instagramon, vagy facebookon?

Az utolsó kérdésedre azért a válasz magától értetődik...a szexualitás eladható.

A többi meg, igazából te tudod hogy miért lett ez az életedben bárminek is fokmérője, ki és ohlhasonlítgatja össze a likeszámokat rajtad kívül? Aki nem magánemberként használja az instát az üzleti célra teszi, neki kfontos a sok like, mert ez bevételt jelent, nálad viszont pont semmit nem kapsz senkitől ha sok van. Láttad már hogy használják az emberek az instagramot? Mármint tényleg WC-n ülő pörgető emberek hüvelykujjmozdulatától akarod függővé tenni az önbizalmad? Azok a likeok semmit sem jelentenek, annak se aki adja őket, csak pörgetik nyomkodják az emberek unalmukban.

Szerintem segítene, ha most 2 hétre letörölnéd az alkalmazást, és kipróbálnád milyen az élet nélküle, mert igazából vlaós hasznos nem termel, nem leszel tőle okosabb, nem épülsz, sőt téged ez pont leépít. Töröld le egy kicsit, tarts egy detoxot, az elején olyan mintha lemaradnál valamiről, és az emberek sokszor kapkodnak a mobiljuk után ha egyedül maradnak vagy unatkoznak, de ne legyenek már ilyen rémisztőek pár percig a saját gondolataink.

Ugyan, nem biztos, hogy remek életük van. Sőt. Az Instagram, meg az ilyen közösségi oldalak azok a felületek, ahol bárki lehetsz. Lehet, hogy valakinek pont, hogy nincs olyan jó élete, és ezen éli ki magát.

Én se értem egyébként, hogy miért kell sokaknak a félmeztelen kép, illetve hogy mi visz rá valakit arra, hogy olyan képeket csináljon... De evvel nem nagyon tudsz mit csinálni. Az emberek közül sokan ezeket kedvelik, és csak a külső alapján követnek be embereket. De nem ettől lesz feltétlen valaki nagy. Mármint, több ezer ismeretlen ember beköveti a képeidet. Ez csak annyit jelent sokaknál, hogy tetszik a külsőd. És külső alapján lehet valaki népszerű, ha személyiség alapján nem lenne. :) Szóval kár ezen izélni.

Hogy miért:

[link]

"A közösségi oldalakon – akkor is, ha nem érezzük – folyamatos összemérés zajlik: kinek van szebb, jobb, nagyobb vagy több valamije, a sajátunk pedig észrevétlen leértékelődik, így jelenhet meg a boldogtalanság vagy elégtelenség érzése."

[link]

"A közösségi média szenvedélybetegséghez hasonló érzelmi függőséget okoz, mert dopaminlökettel jutalmaz, azaz folyamatosan szükség lesz a megszerezhető jó érzésre. Így kerülhet egy kamasz abba a fajta spirálba, hogy azt érzi: az internetre feltöltött képekkel, bejegyzésekkel folyamatosan meg kell mutatnia magát, és hogy állandóan kapcsolatban kell lennie másokkal. A tinédzserek a kívülről beszedett lájkokkal injekciózzák az önértékelésüket, ha azonban a visszajelzések között több a negatív, illetve nincs visszajelzés, akkor szorongani kezdenek."

Tari Annamária pszichológusnő rengeteg előadást tartott és könyvet írt már ebben a témában, bővebben kifejti.

Megoldás tényleg az lehetne, ha mindezt tudatosítanád magadban, és meg tudnád tenni, hogy függetlenedsz ettől lélekben, és nem nézed! Vagy legalább ritkábban.

Instám nincs, facebookra pedig nem rakok ki képeket. Mégis van életem és nem nagyon érdekel ki mit csinál ezeken az oldalakon, meg hány "lájkot" kapnak a képeikre. Jézusom :D

N