Iskolában miért engedik meg, hogy egyes diákokaknak az életét a többiek tönkre tegyék, mentális betegségekbe sodorják, öngyilkosságba kergetik?
Miért nem védelmezik a magatehetetlen szerencsétlen gyereket a többi gonosz, pszicopata szörnyetegtől?
Az ilyen eseteket miért nem veszik észre a pedagógusok?
Dühős vagyok mert 12 év után sem tudok kigyógyulni az iskolában elszenvedett traumákból és utálom az életem, az embereket.
Ez tulajdonképpen gyilkosság mivel a gyerek magatehetetlen, nem tud mit csinálni, és az életét negatív pályára állítják, elveszik a bizalmát és az életét.
Minek kell egyáltalán iskolába járnia mindenkinek? Nem minden gyereknek való ez. Hiszen ott az tanulás mellett a másik fontos cél a beilleszkedés, társas skillek kiépítése. Akit meg különböző okok miatt a többiek nem engednek kibontakozni, miért nem lehet őket kivenni onnan, elkülöníteni.
Az embernek az az érzése, hogy ez a társas élet nagyon fontos része amikor a gyengébbeket bántják, valamilyen közösség erősítő, összekovácsoló rituálé amit a pedagógusok nem hogy hagynak hanem egyenesen elvárnak. Mert az áldozat lenvan szarva ha nagyot nyer vele a csapat.
Mert a magyar állam a tróger prolikra van optimalizálva. Iskola, rendőrség, bíróság, önkormányzat, mindegy. Az egységsugarú állampolgár a fogatlan, bunkó tahó, ha ettől eltérsz, akkor addig ütnek, míg az nem leszel. Ez már húsz éve, negyven éve is így volt.
Lassan harminc éve jártam gimnáziumba. Volt egy gyökér tanárunk, sosem bírt magával. Egy csomó szülő bepanaszolta mindenhol, le se szarták sehol. A végén pár osztálytársunk elhívta a haverjait edzésről, elkapták a palit a suli előtt, pokróc a fejére, és úgy elverték, mint szódás a lovát. Ebből értett.
De kérdezem én, miféle ország az, ahol az ilyen alkalmatlan, alkoholista, pszichopata szarhadékokat erőszakkal kell kényszeríteni, hogy normálisan viselkedjen?!
1
Otthon is elnyomtak, semmit nem engednek csinálni, mindig azt éreztették velem, hogy ém vagyok az ügyetlen kétbalkezes személy.
De a kérdésem arra vonatkozik, hogy miért nem veszik ezt észre e pedagógusok és miért nincs soha senki aki segítene ezeken a gyerekeken, aki megmentené őket a szükségtelen tortúráktól?
Egyszer véget kellene már vetni ennek az iskolai kínzásnak aminek egyes gyerekek ki vannak téve és félszeg emberként kerülnek ki a felnőtt életbe, hogy aztán ugyanúgy folytassák felnőttként is.
Már belátom, hogy odahaza sem aggódtak túlságosan a mentális egészségemért, hagyták, hogy folyamatos stressznek legyek kitéve, és ez az iskolában folytatódott mintegy reggeltől estig tartó kínzást biztosítva be.
Szakemberhez még nem fordultam de lehet az lesz a vége, hiszen nap mint nap újra átélem ugyanazokat az érzéseket, félek az emberektől, mindig készenlétben vagyok, hogy most vajon mikor kezdenek ki és a nap végéte totál le vagyok amortizálva. Amúgy senki nem ért meg, ez ami még nehezebbé teszi a dolgot, ha egy partnerrel akarom megbeszélni akkor hirtelen nagyot esek a szemében és elhagynak.
Nem látom értelmét az életnek így. Ha meg elmegyek egy szakemberhez mit fog tenni? Felír egy rakás tudatmódosítót, függővé válok és élek mint egy zombi? Mert ezt látom a környezetemben, hogy ez az abszolüt max amit el tudnak érni.
Sok esetben szerintem a tanárok se tudnak ezekről. Ha igen, és durva a helyzet, sokmindent akkor se tudnak csinálni. Már szinte semmihez sincs joguk anélkül, hogy ne nekik legyen baja belőle, vagy esetleg utána a szülő odamegy balhézni, hogy mi az, hogy lehordta a gyerekét.
Ha minden esetben megvédene valaki, akkor soha nem tanulnád meg kezelni ezeket a helyzeteket és egész életedben ugyanezeket a köröket futnád. Ezeket csak addig merik veled csinálni, amíg hagyod magad. Ilyen dolgokon szintén keresztülmentem iskolás éveim alatt, szóval a átérzem, de ezek a helyzetek mindig tanítanak valamire. Állj ki magadért és ne hagyd magad.
Ha egy osztályban van 30 tanuló, a tanárnak egyszerűbb a másik 29 oldalára állni, mint a kiközösített 1-re.
Illetve az sem mindegy miért közösítik ki;
- A gyerek testi fogyatéka miatt vagy otthoni gondok miatti ki ézete végett bántják (rongyokba járkál, bűzlik, kék-lilára verték stb), a gyerekek önmaguk nevetnek rajta vagy kerülik őt a szülők kérésérr; ebben az esetben nem a diák a hibás, de a tanárok nem mindig állhatnak mellé, mert kényelmesebb őt ignorálni.
- Amikor a diák nem ismeri fel, hogy csak változtatnia kéne, a természete olyan, hogy jogosan utálja őt mindenki és már százszor elmondták neki, tulajdonképpen mi a gond; itt a tanár magától értetődően nem áll mellé.
Engem külföldön megvertek, szóban bántottak, megpróbálták felgyújtani a hajam az iskolában, mert magyar vagyok; bár a tanárok gyakran leteremtették az osztályt, kényelmesebb volt bennem keresni a hibát, mint a maradék x tanítványukban. Ez így természetes.
Gyilkosság az, ha az életedet oltották ki kamaszkorodban és így nem lehettél felnőtt; szerencsére erről szó sincs, így terápiával és életmód váltással 12 év után eljöhet némi pozitív változás. :)
7
A természetemmel nem volt semmi baj. Jóságos gyerek voltam aki még segített is ha segítséget kértek például tananyaggal kapcsolatban.
Testi fogyatékom nincs kivatalosan bár nem tudom miket sorolaz ide. Nyilván két kezem két lábam megvan de magas voltam éa vékonydongájú, meg talán az arcom sem tetszett nekik mert azt mondták ufó vagyok.
Csendes voltam emellett de szerintem a csendesség már inkább ennek hatására alakult ki ugyanis már 10-11 éves koromban megtörtem. Nem láttam értelmét semminek, talán depressziós is voltam már gyerekként.
Elmehetnék pszichológuskoz de mit tudna tenni, ő is tudja miként bánnak egy olyan emberrel aki valamiért más mint a többi. A valóságot ő sem tudja megváltoztatni, sőt egy pszichiáter sem, max elzsibbasztja az agyad.
Szomorú, de a pedagógusnak nem az a feladata, és legtöbbjüket nem is érdekli hogy az osztályközösséget rendbe szedjék. Leadják az anyagot, kicsöngetnek, és hogy azután mi történik nem az ő problémájuk. Sajnos a tanárok többsége ilyen. Hisz őt azért fizetik hogy órát tartson. A többi le van sz..va.
Hát ezért engedik meg. Remélem választ kaptál a kérdésedre. Én is sokat gondolkoztam ezen, és erre tudtam jutni.
Sajnálom ami veled történt.
En is anno aldozat voltam.
Az a baj, hogy a tanarok tobbsege ilyen teren teljesen inkompetens. Ok sem tudjak (meg nem is akarjak) megoldani az ilyen helyzeteket sokszor, mert vagy fogalmuk sincs rola, hogy hogyan kene, vagy tesznek ra magasrol. Nagyon szomoru, de sajnos ez van.
Sok tanar azt hiszi, hogy egy ejnye-bejnye vagy beiras majd megoldja a dolgot.
De a legszomorubb az, hogy a tanarok tobbsege azert nem all ki a kikozositett meg folyamatosan bantott diak mellett, mert a hulyek meg neveletlenek moge beallni joval egyszerubb. Nalam is ilyen volt. Volt egy debil barom, aki folyton beszologatott, a tanar mit sem torodott vele. En egyetlen egyszer szoltam vissza ugyanolyan stilusban mint ahogy o tette, erre a tanar meg nekem akart 3-as magatartast adni. Szanalmas az ilyen. Ha nem lenne tanarhiany, siman kirugnam az ilyen ketszinu idiotakat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!