Erre mi a helyes reakció?
Végzősök vagyunk egy koleszban, és a szobatársammal a héten egyszer épp feljöttünk cigizésből. Egy elsős meg hátba vágta (elég erősen) és elég hangosan beszélt vele (elég tiszteletlenül).
Erre az én egyetlen szobatársam vett egy mély levegőt, és teli tüdőből úgy elkezdett üvölteni a gyerekkel, hogy a nevelő nem mert hozzá odamenni. Úgy képzeljétek el, hogy én még őt nem hallottam még csak megemelni sem eddig a hangját. Ha hangosabban kéne beszélnie, inkább félrevonja, akinek mondani akarja. Az elsős srác fülét-farkát behúzta, még könnyezett is, úgy megijedt tőle.
Most azt tudni kell, hogy a szobatársam van vagy 160 centi, gyengébb fizikumú, a srác meg nálam is magasabb, én meg 190 centi vagyok.
Én meg nem mertem szólni semmit, mert azt tudtam, hogy bántani nem fogja, és ha beleszólok, talán még rosszabb lenne. Mikor bementünk a szobánkba, és kérdeztem tőle, hogy ez most mi is volt, a válasza is megdöbbentett kicsit: "Kötelességem az elsőseinket nevelni is, és szerintem elfogadhatatlan, hogy egy másik embert csak úgy hátbab**zunk és úgy beszélünk vele, hogy kilóg a kapanyél a szánkból."
Szóval alapvetően szerintem helyes volt, amit csinált, csak azért tényleg ráhozta a frászt a srácra. Én kerestem meg és nyugtattam kicsit meg utána.
Szóval szerintetek ilyenkor mi a jó reakció? Mert nagyon zavar, hogy csak ott álltam, mint egy darab kő.
Szerintem nem hogy helyes, de a lehető legjobb volt, amit ilyenkor tenni lehet.
14 éves elsős kissrác volt az illető... Természetes, hogy ebben a korban úgy van vele, hogy minden jó, könnyű az élet, és ő itten az istenkirály, mindenki más meg csak egy retek. Kellett neki ez a jellemépítő tapasztalat ahhoz, hogy egy kicsit árnyaltabban kellene látni a dolgokat. Ha megijedt a szobatársadtól, az arra fogja ösztönözni, hogy egy kicsit visszafogottabb legyen majd a jövőben, mert ez a kivagyi stílusa sok embert zavar a környezetében, és időzített bombaként más is ugyanúgy hangot adhat a nemtetszésének adott esetben.
Úgy vélem, a szobatársad nagyon jól és körültekintően járt el. Ezt az is bizonyítja, amit írtál is, hogy elmondta, hogy mindezt tudatosan, megfontoltan tette.
Nagyon jól tette a srác, emlékszem, milyen tiszteletlen kis bunkó tudott lenni egy két kilencedikes, csak azért, mert már középiskolás nagyfiúknak képzelték magukat. Na, ettől tuti alaposan telement a gatya és a szobatársadat sem vonhatják felelősségre, hiszen nem csinált semmit, csak kiabált.
Hogy neked erre mi a jó reakció, az szerintem lényegtelen, nem téged vert hátba a gyerek, így nem is kell beleszólnod. Ahogy elnézem meg tudta magát védeni a szobatársad.
Először is köszönöm a válaszokat! :)
Félreértés ne essék, nem úgy nyugtattam meg, hogy nincs semmi baj. Azt mondtam el neki, hogy ezt most elrontotta, de ha összeszedi magát és normálisan viselkedik a szobatársammal, az életben nem lesz többet baja vele. Őszintén elmondtam neki, hogy szerintem irdatlan tapló volt, hogy tiszteletlen, és hogy ha ezen változtat, annak meg is lesz a gyümölcse.
Szerintem túlreagálta, nem tudom mi értelme ennek a "tanulja meg a kis takny** hogy mi vagyunk a nagyok ő meg egy kis hugy** semmirevaló" típusú szituáció eljátszása. Oké, a 14 éveseknek nagy a pofája, meg kell őket úgy mond "nevelni", ami kollégiumban rendszerint megtörténik. De gondolom nem verekedni akart a kis gyerek, meg egyedül nektek állni, csak gondolom menősködni akart veletek. A felnőtt hozzáállás nem az hogy szétoltom a ge***e a folyosón, először lehet normálisan is elbeszélgetni vele, hogy figyu az a gond hogy se**fej voltál. De a 18 éves srácok szintje is csak ott áll még, hogy mutassuk meg ki a jancsi, látszik is. :)
Egyikőjük sem cselekedett helyesen szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!