SOS! Ráírjak az osztályfőnökömre, hogy tudassam vele, miért nem mentem iskolába? Többi lent.

Hát nem tudom, először is én örülnék, ha a diák kitüntetne a bizalmával.

De ha én tanár lennék és kapnék egy üzenetet Messengeren (amit azért használok, hogy a családommal és barátaimmal kommunikáljak) Marikától, aki 3 hete nem jár be, hogy "Kezit csókolom, pánik beteg vagyok, ezért se látta színemet az elmúlt időszakban", inkább valami személytelen kifogásnak érezném.

Lehet szívtelennek gondolni engem, de más az, hogy egy tanuló segítséget kér a tanártól és felveszi személyesen a kapcsolatot a tanárral. Ha valahogy bevánszorog úgy ahogy, felkeres a tanáriban és látom rajta, hogy rosszul van és ennek hangot ad és látszik, hogy akarja a segítséget és elfogadja, akkor megértem, próbálom segíteni neki, felveszem a szülőkkel, az iskolapszichológussal a kapcsolatot, stb., elnézőbb vagyok.

Ha csak kifogásként áll vele elő, de esze ágában sincs valami megoldást keresni, csak közli, hogy nem fog bejárni, meg ezért nem járt be, nem éreznék eggyütt vele.

Sokan nem értik a tanár szerepét és azt se értik, hogy a tanárt lelki gonddal úgy szükséges megközelíteni, ha segítséget is vársz, nem csak, hogy kifogásként hozd fel vagy valakinek panaszkodhass egy sort.

A pánikbetegség pedig türelemmel és segítséggel, kezeléssel és munkával orvosolható, ez egy alap tulajdonságod, ami örökké Veled marad, nem lehet csak és kizárólag kifogásként használni, nem olyan, mint ha levágnák mindkét lábad és ettől jó pár dolgot nem tudnál úgy megtenni, mint akinek megvan mind2 lába.

Abba is gondolj bele, hogy ha majd később munkahelyed lesz és a főnökkel nem beszéled meg személyesen, hogy mi a szitu, mire számítson és úgy nem jársz be 3 héten át, közben meg rádobsz a főnöködre egy üzenetet, hogy mi van, valószínű, hogy amikor visszamész, egyből be is hivat a Manager, hogy bocsi, de nem kellesz.

bocsi "ez NEM egy alap tulajdonságod, ami örökké Veled marad,"

kiamaradt egy "nem"

10, a naponta szedett antidepresszánsoknak kell 3 hét, amíg beállnak. És akkor sem szüntetik meg a bajokat. A gyógyszerek csak enyhítik a tüneteket, de mellette fontos, hogy folyamatosan dolgozz egy klinikai szakpszichológussal ezen.

Nem úgy kell elképzelni, hogy bekapsz két szem rivotrilt és egy stimulotont és aznap Te egyáltalán nem produkálsz tüneteket és nem vagy pánikbeteg. Ez nem olyan, mint, hogy fáj a fejed és bekapsz egy fájdalomcsillapítót aztán 1 óra múlva kutya bajod.

De azt tényleg támogatom, hogy orvost keressen fel a kérdező, aki eldönti, szükség van e gyógyszerekre és, ha igen, mire. Nem igazán derül ki a kérdésből, hogy ez megtörtént e vagy nem.