Hogy rázzam le azokat az osztálytársaim akik zaklatnak?

Ne hallgass az elsőre! Ez a legrosszabb, amit tehetsz, hogy nem foglalkozol velük.

Velem is ezt csinálták gimiben és ezen az oldalon pár "bölcs" válaszoló nekem is ezt tanácsolta, hogy engedjem el a fülem mellett, tegyek úgy, mintha meg se hallanám őket, szarjam le, majd úgyis megunják, stb...

Hát nem unták meg, sőt...Már bánom, hogy nem szóltam vissza nekik még az elején, így csak rájöttek, velem bármit megtehetnek és még pluszba azt is kezdték terjeszteni rólam, hogy autista vagyok, mert nem figyeltem oda rájuk, amikor beszólogattak.

Szóval az egyetlen, amit tehetsz, az az, ha kiállsz magadért és ha bunkóznak veled, te is beszólsz nekik.

Én is hasonlóan jártam. A tanáraim azt mondták hogy szarjam le őket, ne foglalkozzak velük, és akkor békén hagynak. Dehogy...csak rosszabb lett. Egyre fokozódtak az indulatok, és mivel nem szóltam vissza ezt úgy vették, hogy gyenge vagyok és hogy akármit megcsinálhatnak velem. Egyszer elborult az agyam, szarrá vertem az osztálytársam, még sírni is kezdett. Sajnálom hogy nem elsőre tettem ezt.

Ne azt mondom hogy lépj fel agresszióval. Ha van rá lehetőséged oldd meg erőszak nélkül. Ha nincs más választásod, és a tanárok is leszarnak, csak akkor. Utolsó választás legyen az erőszak:) De, nyugodtan visszaszólongathatsz nekik, ordibálhatsz is, ami jól esik. Meg fognak lepődni, az biztos. Talán magukhoz térnek.

Emlékszem, én például nagyon vissza akartam szólni, de sosem tettem. Aki bántalmazás áldozatául válik akaratlanul is belekerül egy Áldozat-Üldöző szerepkörbe, és így megváltozik a magáról és a szekálójáról való véleménye. Én például az éveken át tartó bántalmazás miatt sokáig azt gondoltam, hogy nagyon gyenge vagyok, és hogy két perc alatt kicsinálnának. De ez egyébként nem volt igaz. Utólag látom át a dolgokat csak, akkor sose ment (második alkalomra se). Mondjuk a probléma megoldása attól is nagyban függ hogy hogy milyen korosztályba tartoztok. Ha még általános akkor egyszerü őket elhallgattatni ha csak megleped őket, vagy nem hagyod magad. Középiskolában, gimnáziumban kicsit bonyolultabb, de ott ritkább szokott ez lenni, az ottani tanulók rendszeresen képesek érettebben viselkedni, és nem bántalmazással megoldani egy problémát.

Engem sokat piszkáltak, ha elengedtem a fülem mellett folytatták, ha kiálltam magamért, nevettek, hogy milyen vicces,a hogy ki vagyok akadva és még inkább piszkáltak hogy megint megvédjem magam és megint nevethessenek.

Akkor állt le az egész amikor megismerkedtem egy lánnyal akivel nagyon jó barátnők lettünk, szinte testvérek és minden időmet meg energiámat amit nem a tanulásra használtam, rá fordítottam. Nem tudtak érdekelni az osztálytársaim, alig vártam, hogy túléljem gyorsan a napo hogy mehessek a barátosnémmal erre-arra. És valahogy osztálytársak se piszkáltak onnantól kezdve