Ti hogyan tudtatok átlépni az oktatók bunkóságai felett?

Egyetemen tanulok, és tanítok is félállásban.

Tudnál mondani pár példát, mert azok kimaradtak.

Nálunk nem nagyon van ilyen, pedig eléggé benne vagyok mindkét oldalban.

Biztos, hogy nem csak azzal van bajod, hogy szegényebb vagy?

Az meg, hogy nem dícsérnek, hát Istenem, felnőtt ember vagy, nem általános iskolás, hagy ne kelljen már babusgatni

Nekem egyetlen tanárom volt, akin sehogyan sem tudtam túljutni. Még az előadásáról is kinézett, elzavart engem. Most kértem olyan lehetőséget, hogy másik tanárnál vizsgázhassak.

Csak ezzel sem vagyok előrébb -mert oké, hogy a pótvizsgáztató nem kérdez olyat, ami nem volt anyag- csak éppen a kiadott tananyag szart sem ér, megtanulhatatlan katyvasz. Én nem értem, hogy mások hogyan jutottak túl rajta. Most ott tartok, hogy 4 tárgyam van vissza a képzésből, ebből 3-at oktat ez a tanár.

Több egyetemen is megfordultam már, de ilyet nem tapasztaltam, legfeljebb elvétve. Szerintem a legtöbbször az az oka az ilyesminek, hogy tömegoktatás van, és sok hallgató (főleg alapszakon) nem képes felfogni, hogy valójában miért jár egyetemre, a sok bulizás közben megsértődnek, ha valamit tanulni kéne, ha pl. az oktató valamilyen feladatot ad. Ilyenkor pedig sokszor flegmán viselkedve játsszák a hallgatók a sértődöttet, és ez egy egyetemi oktató számára irritáló lehet, és tegyük hozzá, jogosan.

De még egyszer mondom, én leginkább az ellenkezőjét tapasztaltam annak, amit írsz: a legtöbb egyetemi oktató segítőkész és kedves volt, akivel eddig találkoztam.

"Ilyenkor pedig sokszor flegmán viselkedve játsszák a hallgatók a sértődöttet, és ez egy egyetemi oktató számára irritáló lehet, és tegyük hozzá, jogosan."

Egy-egy ilyen élményem van docensként 15 év oktatási tapasztalatot követően. Soha nem voltam személyeskedő, arrogáns, vagy lekezelő (nem mondom, hogy meghálálták, de soha nem vártam hálát senkitől) - csak szigorú és udvarias (nem minden hallgató az, elemi dolgokat nem tudnak viselkedés terén sem, de az ember nem szól). Mondjuk nem tartok már szemináriumot, csak nagyelőadást, de vizsgáztatnom nyilván kell. A nagyelőadáson sem szólok senkire, és ki sem küldök senkit (egyszer hallgatóként kiküldtek büntető eljárásjogról, mert késtem, holott csak a félévhez szükséges papírokat írtam alá az ügyintézőnél, első hét volt - na, akkor megfogadtam, ha egyszer egyetemen tanítok, én soha nem küldök ki senkit előadásról). Volt egy tárgy, amit én tartottam 80%-ban, egy trupp folyton zajongott, csak utolsó előadáson szóltam rájuk. Írásbeli vizsgán táskáért, kabátért, önkényes leülésért szólok (majd én megmondom, ki hová ül, illetve először alá kell írni a jelenléti ívet, nem én, vagy a demonstrátor futkoz a padok közt - bár tavalyi féléven olyan fáradt voltam, hogy ebből is engedtem). Nem tudom, milyen egyetem az, ahol annyira ráérnek docensek és professzorok, hogy, ahogy a kérdező fogalmazott "cseszegetik" a hallgatókat. Én amúgy dicsérni is szoktam. Két tanítványomat is kineveltem tanársegédnek a mi intézetünk számára, talán lesz egy harmadik is.

"A nagyelőadáson sem szólok senkire, és ki sem küldök senkit (egyszer hallgatóként kiküldtek büntető eljárásjogról, mert késtem, holott csak a félévhez szükséges papírokat írtam alá az ügyintézőnél, első hét volt - na, akkor megfogadtam, ha egyszer egyetemen tanítok, én soha nem küldök ki senkit előadásról). Volt egy tárgy, amit én tartottam 80%-ban, egy trupp folyton zajongott, csak utolsó előadáson szóltam rájuk. "

Ezzel mondjuk nem büszkélkednék, eléggé rossz tanárnak tűnsz. Az is a kötelességed, hogy rendet teremts, így azok a diákok akik figyelni akarnak, tudjanak.

S mégis pofáznak. Te mondtad, hogy téged is zavart. Úgy kell kezelni őket ahogy viselkednek. Ha buták akkor lemenni oviba és elmagyarázni, vagy megbuktatni. Ha rendetlenkednek akkor szétültetni őket mint gimiben.

Mert így most nekem és valószínűleg a hallgatóknak is az jön le, hogy egy tekintély nélküli, kifásult ember vagy, oktatóknak nem való