Megérné iskolát (gimnáziumot) váltanom?
Akit érdekelnek a részletek, annak leírom privátban, kirakni nem szeretném, félek, hogy magára ismer az osztályom. :S
Kissé hosszú lett, köszönöm annak, aki végig olvassa! :)
Az a helyzet, hogy eddig már kétszer váltottam iskolát, egyszer hatosztályosba mentem, ahova egyébként is elmentem volna, de az rátett egy lapáttal a dologra, hogy összevesztem az ottani osztályommal, mivel rámszálltak, én pedig nem hagytam magam csicskáztatni és kihasználni. Elég nehéz időszak volt nekem és tudom, hogy soha többé nem leszek olyan boldog és gondtalan, mint a balhé előtt.
A hatosztályos gimiben, hogy nehogy megismétlődjön az általános iskolás incidens, mindent másképp csináltam, de az ottani pláza macskák és az osztályfőnököm is rámszállt, kibeszéltek osztályfőnökin amikor beteg voltam, stb. Így onnan elmentem egy erősebb iskolába két év után.
A mostani osztályommal is mindent máshogy csináltam, higy szeressenek, de nem igazán vált be, illetve csak félig. Sok bajom nem volt eddig, elvagyok velük, de most átcsúszott oda a dolog, hogy én vagyok mindenki "kishúga", a lüke Aladárja, aki hiába jó tanuló (három humán tantárgyat leszámítva, ahol a tanárok nem szeretnek és lehúznak direkt... sajnos ezekből kettő kötelező érettségi tantárgy), egyedül teljesen életképtelen és egy négy éves szellemi szintjén van. De én nagyon nem ilyen vagyok, bárki mással beszéltem, mind talpraesettnek mondtak. Elvileg nagyon szeretnek, viszont az osztályfőnökkel itt is kibeszélnek, és nagyon gáz dolgokat terjesztenek rólam és a szüleimről. :(
Beszólnak nekem, aztán pedig nevetnek, hogy "vicc volt". Vagy egyszerűen csak nevetve beszólnak...
Ezen kívül úgy gondolják, hogy engem lehet irányítani, és nagyon erősen próbálnak manipulálni is (szerencsére a manipulációt észreveszem könnyedén, mert sajnos az nekem is megy :/ ), illetve úgy gondolják, h kommunizmus van, és lazán elviszik a tankönyveim, átteszik a cuccom máshova, hiába lenne rá szükségem. Ha pedig nálam van, akkor elkérik, mondván, majd nézem a padtársaméról, és ha nem adom oda, az egész osztály nekem ugrik, hogy miért vagyok ilyen önző tuskó.
Egy tanárról pedig nagyon komoly vádakat terjesztenek...
Plusz "megfosztottak", egész pontosan megkértek, hogy ne gyakoroljam az egyik tanulói jogomat... de ezt tényleg nem írnám már ki mert nagyon konkrét...
3 tanáromat viszont nagyon szeretem, zseniálisan oktatnak, lenyűgöző órákat tartanak. Őket sajnálnám itthagyni. Plusz, az ofőm hiába beszél ki, attól még jó ember!
Szerintetek ezek után mit tegyek? Én lennék a hibás, vagy csak mindig kifogom a dolgokat?
Nem rossz gimi ez, csak nekem rossz az évfolyamom, illetve szerintem keveset tanulunk. Ha átmennék, erősebbe mennék, bár nem biztos, h felvennének... reménykedem... :)
válasza: válasza:Pont ez a baj :(
Hogy nem tudom, hogy mit csinálhattam... itt egyébként nem utálnak, csak azt hiszik, h kis, irányítható csökevény vagyok, amikor pedig komoly vagyok, jön a hú, de gyökér vagyok... :(
Pedig én tényleg megpróbáltam MINDENT!!!
Mindig jobban, kedvesebben viselkedtem, hogy szeressen a többi gyerek, de semmi!
Most van egy-két "barátom", ha a pláza cicák nem piszkálnának, nem lenne semmi gond :(
A kettesnek köszönöm. :)
Az egyeshez pedig csak annyit, hogy az első év mindegyik helyen jó volt, a balhé előtt pedig az általános is. Tanulni nagyon szeretek, és iskolába járni is! Bár a magyar oktatási rendszeren volna még mit javítani... :)
válasza:1 az írásaidból én azt olvasom ki, viszed magaddal a problémáidat, tehát az új helyen is csak egy ideig lenne jó, és kezdődne előrül a nyavalygás. Csupa olyat írsz, ami minden iskolai és később munkahelyi közösségben probléma! El kell tudni viselni és meg kell tanulni kezelni.
Élni nehéz, tanulni nehéz, emberi kapcsolatokat kialakítani nehéz - mindenhol, hiába futkározunk egyik helyről a másikra, ezeknek BELÜLRŐL fakadó forrásai vannak.
"3 tanáromat viszont nagyon szeretem, zseniálisan oktatnak, lenyűgöző órákat tartanak. "
Szerencsés vagy, sokan nem találnak 1 olyan tanárt sem, akik úgy tanítanak, hogy így írjon róla a diák. Sajnos van ám rossz matek tanár is - nem csak az általad nem kedvelt humán szakosok közt.
Ezért és a fentiekért én a főkérdésedre az mondanám: nem érné meg.
Elvesztenéd a 3 jó tanárt - lehet, hogy ott egy ilyen sem lenne - és a diáktársaidhoz a viszony ugyanolyan nehézségekkel telített lenne. Koncentrálj azokra, amelyek a jövőd szempontjából fontosak - mi szeretnél lenni?
- és abból külön + tanulmányokat is keress.
És olvass, a humán tárgyak is jobban fognak menni. Dosztojevszkijt, Tolsztojt, Csehovot - a nagy lélekismerőket. Mert nem érted az emberi lelket, azért van ennyi szomorúság benned, és azért akarsz "kimenekülni " a helyzetekből. De ami elől menekülsz szembejön veled.
#3 Lehet igazad van... bár... az normálisnak számít, hogy azt pletykálják az ofővel, hogy engem bánt a családom és öngyilkos hajlamaim vannak? (Nincsenek öngyilkos hajlamaim egyáltalán. A szüleim pedig nagyon szeretnek engem és én is őket) Illetve rám akarták hívatni a gyámügyet, mondván, hogy csak azért mondom, hogy szeretem a szüleim, mert megvernek, ha panaszkodom :(
De ez nem így van! :(
És azóta mint egy fogyatékost, úgy kezelnek, pedig van egy csontvékony, cigarettázós, magát vagdosó lány is, persze ő rendben van. :(
válasza:a gyámügy olyannal foglalkozik, ahol nagy baj van - kegyetlen bántalmazó szülők, ahol vár folyik - és még azokkal sem tud sokszor érdemben, sajnos. Nem fog pletykákkal foglalkozni.
Te meg ne törődj vele: akkor a lényeg rendben van -szeretitek a családban egymást - a többi meg nem érdekes.
Ha neked mondják, mondd: én tudom, hogy ez nincs így, de lényegében nem érdekes, hogy te mit hiszel velem kapcsolatban.
Legyen 1-2 jó barátod, az fontos.
És hogy keresd meg a + lehetőségeket, mert a jövőd szempontjából ez is fontos, hisz ezt írod: "szerintem keveset tanulunk".
És találj valamilyen kifejezési módot- mert azt tudom, ez hiányzik a diákoknál . Sok a tanulnivaló és nem jut idő a kifejezésre. De kell, az egyensúly miatt. Valami: rajzolj, fess, zenélj, énekelj, színjátszást próbálj, írj, írj naplót minden nap legalább. Nagyon segítő, ha valamit találsz, nem fognak olyan súllyal ránehezedni a pletykák, meg fogod érteni, hogy nincs olyan nagy jelentősége, ki mit mond rólad. "Ismerd meg önmagad" - ez állt a delphoi szentély jósda homlokzatán - ismerd meg önmagad, mert akkor tudni fogod a jövőd.
*
Érdemes ez bővebben is megismerni:
Nagy szerepe volt az erkölcsök és magatartásformák alakításában is. A delphoi szentély homlokzatán ez állt:
„Ismerd meg magadat. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot. Igazul tanúskodj. Keresd a hírt. Dicsérd az erényt. Cselekedj igazságosan. Szeresd barátaidat. Védekezz ellenségeid ellen. Gyűlöld a gőgöt. Beszélj tisztességesen. Könyörülj a segélykérőkön. Valósítsd meg célodat. Légy ura asszonyodnak. Senkit ne nézz le. Tiszteld a felsőbbséget. Hajolj meg az istenség előtt. Ne büszkélkedj erőddel. Gazdagodj igazságos úton.”
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!