Nemrég az egyik iskolatársam öngyilkos lett, és olyan gondolatom támadt amire nagyon nem vagyok büszke, többi lent?

Nyáron nagyapám nagyon rosszul lett. A kórházban sok volt a sürgős beteg, és kevés az orvos. Nem ő jött volna soron, de az orvosok úgy döntöttek hogy neki azonnali beavatkozás kell, különben meg is halhat. Míg műtötték, mi kint vártunk. Rengeteg idő eltelt. Egy váró betegnek rosszabbodott az állapota, ott a recepciósok és pár orvos próbáltak neki segíteni, de nem sikerült megmenteni. A részleteket nem tudom, de lehet ha nem így történik, nem viszik be a nagyapámat előbb, akkor ő túlélheti.

Nagyapámat megmentették, most már jól van. Itthon van, éli az életét mint előtte. Természetesen oda kell magára figyelnie. És bár én se vagyok erre büszke, de nagyon örülök hogy ő volt az aki túlélte. Önző gondolat, tudom. És nem örülök más halálának. Nagyon bánt hogy ilyen megtörténik. De az embernek a saját szerettei azért csak többet érnek.