Miért undorodok a tanáromtól, ha eddig imádtam?

Velem is volt ilyen. Én is szerettem meg tiszteltem a tanáromat. Aztán a nyáron történt valami amivel megbántott. Mármint kissé bonyolult helyzet volt és nem is nekem szólt direktbe, meg nem is akart megbántani gondolom és összesen egy mondatról volt szó, de akkor nagyon megharagudtam rá. Általában szinte mindent elnézek azoknak akiket tisztelek és szeretek és neki is el akartam nézni de egyszerűen képtelen voltam lenyelni és nekem is hányingerem lett ha csak megemlítették a nevét. Aztán lenyugodtam és a kapcsolatunk annyiban változott hogy mostmár leszarom meg a kezem nem tenném érte tűzbe de azért jóban vagyunk, de nem fogom neki elfelejteni az biztos. Amúgy egy rendes, értelmes emberről van szó, csak egy olyan dologba szólt bele amiről egyszerűen fogalma sem lehet és többet vártam volna tőle.

Szerintem az történt veled Kérdező, hogy mivel imádtad volt egy valamiféle "rózsaszín köd" a fejedben róla. Nem tudom mi lehetett az a törésvonal de én az ilyen helyzeteket mindig egy út elágazásnak tekintem. Dönthetsz hogy az ami a törést okozta (megbántott, csalódtál benne, egy helyzetben nem úgy viselkedett ahogy kellett volna, vagy nem tudom csak tippelek) az milyen hatással lesz a kapcsolatotokra (nem rosszra gondolni!) Nem tudom mi történhetett de szerintem az történt hogy rájöttél hogy ő is egy ugyanolyan esendő ember mint bárki más hibákkal. És most dönthetsz hogy nem tudod elnézni neki és eltávolodtok (szerintem az undor el fog múlni amint kicsit leülepszik a dolog) vagy így emberi mivoltában, a hibáival együtt szereted. Tapasztalatom szerint az utóbbi egy még erősebb és őszintébb szeretetet eredményez. Persze sok függ attól hogy miről van szó... :)

köszönöm :)

2es voltam