Pofonvágtam 2 gyereket. Szerintetek?

Ha te egy rövid válaszból ítéletet alkotsz, akkor szerintem nem kellenek érvek ahhoz, hogy kiderüljön, miért tartalak hülyének.

De a teljesség igénye nélkül:

Hülye vagy, mert dühkezelési problémáid vannak. Egy ilyen konfliktust nem így old meg egy kiegyensúlyozott, érett ember.

Hülye vagy, mert fosol szembenézni azzal, hogy a tetteidnek következményei lehetnek.

Hülye vagy, mert más nevelését kritizálod, pedig a saját portádon is érdemes lenne körbenézned ez ügyben.

Hülye vagy, mert bár világos, hogy baromságot csináltál, a te szavaiddal élve idejössz rinyálni meg nyígni, hátha páran neked adnak igazat és helyreáll a lelki békéd.

Hülye vagy, mert nem tudsz normálisan felvázolni, elővezetni egy szituációt. Te ki voltál ott a 10-11 évesek közt, ha idősebb vagy? Lebukott diák? Akkor érthető lenne a fogalmazásmódod, de a nagyképernyős arcod nem igazán. Vagy tanár? Ha tanár vagy, akkor nagyobb bajok vannak az oktatásban, mint hittem.

"Ez is mondjuk egy örök tévképzetük a tanároknak, hogy az oktatás az alá-fölé rendelt viszonyon alapszik. Pedig szabályok, előírások és jogok vannak előírva, amik mindenkire vonatkoznak."

Nem egészen. Ha láttál már pl. házirendet, abból elég jól kiderül, hogy egyáltalán nem minden szabály, előírás meg jog vonatkozik ugyanúgy a diákokra, mint a tanárokra. Az pl., hogy "emberi méltósághoz való jog" meg egyéb ilyen nagy szavak vonatkoznak mindenkire, de itt nincs végük az előírásoknak, és pont a folytatásból adódnak a konfliktusok, olyan apróságokból, hogy pl. ha a diák többedszer elkésik az óráról, akkor a tanárnak már nem csak az adminisztráció a dolga, mint egy robotnak, vagyis hogy beírja őt későnek már megint, hanem az is, hogy rosszallását fejezze ki, mert ezzel nevel; ha viszont a tanár késik el többedszer, a diáknak továbbra is csak az a dolga, hogy a házirend értelmében "legjobb tudása szerint és fegyelmezetten vegyen részt a tanórán" - magyarul semmi köze a tanár késéséhez. Sőt, mivel "az életben" is így van ez (ha a beosztottad késik, jön részedről a retorzió, ha viszont a főnököd, csak magadban pufoghatsz), tulajdonképpen el is várható, hogy így intézze az iskola a késéseket, merthogy "az életre" kell nevelnie, nem?

"Pusztán a kora miatt nem illet meg senkit a feltétel nélküli tisztelet, és főleg nem minden helyzetben. Ha nincs miért, egy gyerek nem fog tisztelni valakit azért mert az felnőtt. Nem is jó ha erre nevelik őket, hiszen ezzel sok esetben nagyon durván vissza lehet élni."

Iskolai keretek között viszont szépen néznénk ki, ha minden tanárnak előbb ki kéne vívnia a tiszteletet, és csak aztán várhatná el a diákoktól, hogy elkezdjenek fegyelmezetten viselkedni! Te mit csinálnál tanárként (főleg esetleg kezdő tanárként, akinek még az előző évek sincsenek a háta mögött) szeptember elsején 200 olyan rád bízott gyerekkel, akik nulla tiszteletet hoznak otthonról, neked viszont az lenne a dolgod, hogy már az első tanítási napon is tanítsd őket? Ha nem tisztelik benned eleve az idősebbet, a tanárt, az iskola alkalmazottját, stb., akkor nulla esélyed van bármire is, még akkor is, ha nem egyszerre kapod a nyakadba mind a 200-at, hanem mondjuk 7 részletben, minden tanórán csak kb. 30-at.

"Mi a dolga egy tanárnak? Oktatni. Példát mutatni. Közösséget teremteni. Képességeket felmérni, felzárkóztatni, fejleszteni. Szabályokat ismertetni, és a megszegésükkel járó következményeket elmagyarázni, betartatni ezeket. Nem utasításokat ismételgetni, az oktatás nem idomítást jelent."

Az "oktatni" a felsorolás része (az elejéből ez érződik), vagy az "oktatás" szóval összefoglalod a tanár dolgait (ami meg a végéből érződik)?

#25

Nem azt mondtam, hogy mindenkire egyformán ugyan azok érvényesek, és nem is kell így lennie. De ha nem tetszik vagy nem működik egy szabály, annak nem az a módja, hogy mindenki a saját nézetei szerint felülírja. Akkor javaslatot kell tenni a szabály módosítására. Mint mondjuk itt egy pofon esetében. Elhiszem, hogy a gyerek kezelhetetlen, hogy szándékosan provokálja a másik gyereket vagy a tanárt, hogy akadályozza a többieket, és ez helytelen. Nem is tehetné meg következmények nélkül. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs rá eszköze amivel ezt kezelni tudja, akkor sem kezdhet önbíráskodásba olyan alapon, hogy ő a nagyobb, az erősebb, a feljebbvaló. Mondhatja, hogy akadályozták a tanulásban, vagy egész egyszerűen azt, hogy a gyerek rongálta az iskola tulajdonát, mivel nem rendeltetésszerűen használta a kapcsolót, de még kismillió más módja lehet a konfliktuskezelésnek, aminek köze nincs a fizikai erőszakhoz.

Egyébként nem feltétlen az "igazságtalan" élethelyzetekre kell felkészülni. A munkahelyen is mindenkinek más a döntési köre, feladata, beosztása. Ha a főnöködnek főnöke van, akkor az majd eldönti, hogy zavarja vagy sem, ha késik valamelyik beosztottja, amihez neked meg alapból valóban semmi közöd. Ha a te munkád is függ ettől, akkor ezt a részét szóvá teheted, de ennyi, és ebben nincs semmi igazságtalanság.

A tanárok tiszteletéről már több helyen is leírtam, hogy ez valahogy sohasem volt gyerekfüggő. Most is leírom. Amikor 30 gyerek képes az egyik tanárt tisztelni és rendesen viselkedni az óráján, de ugyan az a 30 gyerek egy másik tanárral szemben kezelhetetlenné válik, ott nem a gyerekek neveltetésén múlnak a dolgok. Én komolyan nagyon tisztelem a tanárokat, de aki nem tudja elérni fenyegetés, ordítozás, fenyítés nélkül, hogy rá figyeljenek a tanulók, az bizony rosszul csinál valamit. Vagy alkalmatlan a pályára, vagy elmegy valamilyen képzésre ahol megtanítják neki, hogyan lehet ezt rendesen.

A tisztelet kivívása ide azért erős kicsit, mert egyáltalán nem arról van szó, hogy ezt hosszú hetek hónapok alatt küzdje ki magának egy tanár. Pontosan a példamutatáson keresztül kellene ezt érteni. Amit ő elvár a gyerekektől, azt legalább próbálja meg teljesíteni. Első órán mondjuk pontosan megjelenik, köszön, bemutatkozik (durva, hogy ezeket most egyáltalán le kell írnom), megfelelően van felöltözve, mesél magáról, elmondja az elvárásait, az óra menetét, a tanítási szokásait, és ez alatt 1-1 mondatot értek, nem 5 perces szónoklatot. Akin nem találnak fogást, abba ritkán kötnek bele, vagy kevesen, de elhiszem, hogy van kezelhetetlen gyerek aki semmiből sem ért. Tenni kell azért, hogy akinek nincs helye egy normális közösségben, az kerüljön át egy neki megfelelőbb helyre. Ha erre sincs eszköze a tanárnak, az még mindig nem leverhető a diákokon.

"Az oktatni a felsorolás része?" Igen, ez alatt magát a tananyag átadását értem, és azután jön még hozzá a többi feladat. És igen, összefoglalóan a végén úgy gondolom, hogy a tanagyag átadása nem egyenlő annak leadásával egy diavetítőn lepörgetve az órai vázlatot, meg feladni házinak a következő részt. Tényleg nehéz pálya, kevesen alkalmasak rá.