Félek hogy az osztálytársaim bántani fognak a súlyom és a kinézetem miatt, mit tegyek?
Középiskolába fogok menni, és nagyon félek az osztálytársaimtól. Az általánost három különböző iskolában és osztályban végeztem el, és két helyen bántottak. Többnyire a kinézetem, és a szegénységem miatt csúfoltak. Egy olyan iskola/osztály volt ahol nem bántottak, de ott meg csak egy évig voltam.
Évek óta nincsenek barátaim, és nagyjából semmilyen szociális életet nem élek. Félek az osztálytársaimtól, és a velem egykorúaktól, így meg ha akarnék se tudnék velük beszélgetni.
A jelenlegi súlyom erősen veszélyezteti az egészségi állapotom, és cukorbetegség gyanúja miatt endoklinológushoz mentem. Az ideális testsúlyom 55 kg lenne, és az orvos szerint ha megfelelően fogyókúrázom akkor nagyjából két év múlva sikerül. Elkezdtem a fogyókúrát, fogytam is 2 kilót, viszont visszahíztam úgy, hogy nem ettem semmi olyat amit nem szabadott volna.
Nagyon félek attól hogy csúfolni fognak, főleg tesiórán. Előző évben ezt megoldottam lógással, de nem hiszem hogy most is menne.
Ezen kívül PTSD-vel kezelnek, de ez már nem hiszem hogy lényeges lenne.
95 kg vagyok.
15/L
160 grammos diétát csinálsz? Mit talált az endokrinológus? Gyógyszert kaptál?
Nekem fél év volt 23 kg-t fogyni inzulinrezisztenciával.
Állj a sarkadra. Csak azt bántják, akit lehet. Új helyre kerülsz, most itt a lehetőséged neked is változni, változtatni.
Köszönöm a segítséget! Pszichológushoz már évek óta járok. Pszichiátert eddig nem kerestem fel, mert nincsenek túl jó tapasztalataim a antipszichotikumokkal kapcsolatban.
A súlyomhoz hozzájárult sokminden, de főleg az hogy a legtöbb stresszhelyzetet azzal kezeltem, hogy egészségtelenül ettem. Stresszből meg volt elég, volt hogy két skizofrénnel és egy bipoláris személyiségzavarossal osztoztam a lakáson. A szüleim tíz éves koromban elvàltak, és nem foglalkoztak velem utánna. Így hát a legtöbb ilyen dolgot próbáltam magamnak megoldani, mivel nem volt segítségem.
Többnyire sétálni szoktam, naponta egy órát kb. Viszont ha minden igaz, akkor sikerül beszereznem egy biciklit. Utoljára még 5-6 éve bicikliztem, de arra emlékszem hogy szerettem. Egy próbát megér, és kevésbé megterhelő mint a futás. Az endoklinológus az úszást ajánlotta sportnak. Étrendet illetően csak az endoklinológus adott tanácsot, kaptam tőle egy kalóriatáblázatot is, azon szoktam számolni a napi kalóriabevitelem. Illetve a nővérem is szokott segíteni, mivel ő lisztérzékeny, és ezért szintén diétáznia kell.
Az iskolát illetően pedig megnyugodtam. Nagyon remélem, hogy jó osztályt fogok ki, és nem lesznek annyira gyerekesek hogy a súlyom miatt cikizzenek.
A következő 3-4 évben még több lesz a szopatás, nem tudom, hogy #1 kolléga honnan vette, hogy ott "nem szokás" már. Ott szokás csak igazán tudatosan parasztnak lenni, de ellensúlyozza ezt az, hogy már képesek megérteni is, hogy nálad betegségből ered a dolog.
A fogyókúrát viszont csináld komolyan, és ha lehet, egészségesen, mert az már hónapok múltán is látványosan segíteni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!