Osztálytalálkozóm volt, bővebben lent. Szerintetek jól tettem, amit tettem?
Szóval a 10 éves érettségi találkozóm volt a minap és azt kell tudni, hogy engem a gimi alatt eléggé kiközösítettek , önbizalmam se volt sok, nem is nagyon akartam elmenni. 1-2 barátom maradt csak gimiből. A lényeg, h ugyanazokat tapasztaltam, mint 10 éve. Van egy közös fb csoport, ahova másnap az alábbi behegyzést tettem közé:
"Számomra nagyon tanulságos volt a tegnap este. Az mindenesetre tudatosult bennem, hogy én sosem illettem ebbe az osztályba.
Mikor 10 éve leérettségiztünk, mindenféle önbizalom nélkül indultam útra, aztán az az önbizalom, amit 10 év alatt felépítettem magamban, tegnap este pár órára ismét tovatűnt. Ismét egy jelentéktelen senkinek érezhettem magam. Akik gimi alatt levegőnek néztek, azokra kb számíthattam tegnap este is... Az est végefelé már ismét nem volt kedvem megszólalni sem, mintha visszarepültem volna az időben.
Gondolok itt például arra, amikor 1-2 osztálytárs mindenkitől elköszönt a környezetemben, rám meg még csak nem is vetett egy pillantást sem. Így 10 évvel később már valahogy abban bíztam, hogy ilyen dolgokat már nem fogok tapasztalni, mert mindenki komolyodott ennyit.
Voltak olyanok is akik azért odajöttek köszönni, de húzták a szájukat. Persze én sem tudtam tegnap mindenkihez odamenni és egyesével beszélni, de legalább arra figyeltem, hogy ne diszkrimináljak senkit a környezetemben és ne húzzam a számat senkire. Mire fel is tettem volna?
Tudjátok biztos vagyok benne, hogy én is hibás voltam abban, hogy a gimis éveim így alakultak, de minden kétoldalú. Én legalább nem bántottam meg soha senkit ok nélkül és nem húztam a számat senkire anélkül, hogy legalább egy esélyt is ne adtam volna neki arra, hogy megismerjem.
Ugyanakkor volt akiben pozitívan csalódtam gimihez képest a tegnap este folyamán. Ez azért jó érzés volt. :-)
Akinek nem inge az persze ne vegye magára egyiket sem.
Részemről biztosan nem megyek több osztálytalálkozóra. Ami nem működik, azt nem kell erőltetni. :-)
Sajnálom srácok, hogy ezt kellett írnom, de őszinte akartam lenni. Ha valaki most emiatt a bejegyzés miatt töröl, vagy letilt, igazából tegye, nem engem minősít vele. A továbbiakban nem szeretnék ezzel foglalkozni. Most leírtam mindent, ami már gimi óta bennem volt igazából. Mindenki vonja le a maga konklúzióját.
Hálát adok a sorsnak, hogy a gimi óta nem találkoztam ilyen dolgokkal az életben és csupa olyan emberrel ajándékozott meg a sors, akik adtak nekem esélyt, hogy megismerjenek , mielőtt látatlanban húzták volna rám a szájukat és bennük igaz barátokra leltem.
Minden jót nektek, bennem nincs már semmiféle harag, ezzel a bejegyzéssel kiírtam magamból. :-) "
Aztán egy páran beszóltak, hogy mit osztom itt az észt, de sokan a pártomat fogták. Mit gondoltok? Szerintem helyesen tettem, hogy ősziunte voltam, de érdekel idegenek véleménye is.
Szia!
Én sosem megyek el az osztálytalálkozókra, mert az összes eddigi osztályom utáltam. :D Azzal a pár emberrel, akikkel jóban maradtam, azokkal külön szoktam néha találkozni. Őszintén nem értem, miért kéne elmennem bámulni a sok nyomorult volt osztálytársam pofáját, akiknél kétszínűbb és felszínesebb embereket nem is ismerek. Vannak osztálycsoportok (több iskolába is jártam), tudok róla, de egyikbe sem vagyok benne. Nem vettek be, de ha bevettek volna léptem is volna azonnal ki a fenébe. Nem tudtak sosem kiközösíteni, mert szartam rájuk. :D
Őszinte leszek. Ha ki voltál közösítve, nem igazán értem miért mentél el. Azt pedig végképp nem értem, miért írtad ezt ki az osztálycsoportba. Ezzel csak adtál egy táptalajt a nyomorultaknak, hogy beszólhassanak.
Kedves Andizsuzsi! Szerintem ha bunkok veled és ezt kúltúrált hangnemben szóváteszed, abban semmi gyerekesség nincs. :) Őszintébb, mint bájcsevegni, vagy úgy tenni, mintha minden oké lenne. Az önizalomhiányom meg igenis összefüggöt velük. Mert gimi óta nem voltak ilyen gondjaim. Miért mentem el mégis? mert abban bíztam már nem ilyenek lesznek velem...
Az első hozzászólónak köszönöm a választ.
Nekem is van olyan osztálytársam, aki levegőnek néz. Mikor elköszönt a környezetemben, csak tőlem nem, az eleinte rosszul esett, aztán túl lettem rajta. Azóta én se köszönök el tőle, ha társaságban vagyunk, egyszerűen kihagyom. Rá se nézek.
Aztán még ő szólt be, hogy miért csinálom ezt. Mintha nem tudná. :D
Az ilyen embereket jobb kerülni.
Szanalmas, el sem olvastam....
Azért 10 év után már illő lenne felnőni...
Én sajnállak is. Átéltem én is ezt, de én pont ezért nem mentem el osztálytalálkozóra. Az, hogy írtál sajnos tényleg azt bizonyítja számukra, hogy mély nyomot hagytak benned és akik eddig leszarták, azok most is azt fogják tenni. Semmi hatással nem leszel rájuk.
Nekem anno a közös csoportba beszólogatott ugyanaz a segg (volt több is csak ő volt szócső), visszaszóltam neki, de akkor jöttem rá, hogy nekem erre nincsen szükségem, ez nem szembenézés a démonaimmal, hanem csak megint kiteszem magam egy FELESLEGES stresszhelyzetnek. Neki meg amúgy sem fog változni a véleménye, akár fogytam, akár jól keresek, akármi.
Többek között ezért is tartom hülyeségnek, hogy a hozzám/hozzád hasonló emberek facebook-on régi ismerősökkel legyenek kapcsolatban.
Többet ne menj el tényleg és kitartás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!