Hallottatok már ilyen tanárról? Mi a véleményetek?

Tanulni kellene nem rinyálni!

Ilyen taárok kellenének a többi tárgyhoz is az összes iskolában és akkor talán nevelnének is egy kis értelmet belétek...

Én is ezt csináltam volna a tanár helyébe. Ne érezzétek, hogy az egyikkel kivételezett.

Ki lehet tűnni az ilyen tanároknál is, meg lehet kedveltetni magad, ha látja, hogy tanulni akarsz. 50% alatti eredmény az középiskolában elégtelen. Ezt az első héten elmondták nekünk is.

Sok ilyen van. Ha továbbtanulsz még durvábbakkal is találkozhatsz (olyat is kérnek, amit le sem adtak és sokszor magyar nyelven fel sem lelhető az információ).

Középiskolában két ilyen tanárom volt, a magyar és a matek. Magyarnál küzdöttem vele én is (hiába mondtam, hogy nekem a továbbtanulásomhoz a Ő tantárgya nem fog kelleni, nem fogok vele foglalkozni a hátralevő életemben - nem értem el vele semmit), kénytelen voltam többet tanulni rá, mint amennyinek értelme lett volna. A mateknál viszont nálam bejött ez a tanári stílus, nem vette el a kedvemet a matematikától - nem úgy mint általánosban, mert ott egy feladattípust gyakoroltunk hetekig, már a második példánál is unalmas volt, nemhogy a harmincadiknál.

"Úgy tudott átengedni mindenkit, hogy 4-es, 5-ösöket írt be év végén mindenkinek" Ez viszont nagyon rendes tőle. Minden bizonnyal az a célja, hogy rávegyen titeket a tanulásra. Sokan tanítanak ebben a stílusban, ne hidd hogy kivételek vagytok. Valakinek bejön, valakinek nem. (De szerintem kellenek is az ilyen tanárok, nem jó ha álomvilágban élnek a fiatalok, mert kikerülve a "való világba" jön ám aztán majd a pofáraesés.)

Rólam az oszttársam másolt, enyém 3-as, övé 4-es lett, pedig én 40 p-t értem el, Ő 39-et wtf :D

De nem tettem szóvá

Volt szerencsém nekem is egy pár érdekes tanárhoz. Amikor furcsa dolgokat csináltak, szidta szinte mindenki őket, de - ehhez hosszú idő kell, hogy az ember megértse, ill. belássa (önmaga előtt is), - pont ezeknek a "rosszakaróknak" köszönheti a későbbiekben a volt diák, hogy viszi, ill. vitte valamire az életben. Azt gondolom, hogy a tanárok az általad leírt viselkedéssel arra akarják pusztán sarkallni a diákjaikat, hogy komoly teljesítmények legyenek a tanulmányaik mögött és (gondolom,) a szakmai tekintélyről is szólhatnak ezek a megnyilvánulások, konkrétan arról, hogy senki ne érezze magát biztonságban, soha ne dőljön elégedetten hátra és igenis vegye komolyan az adott tantárgyat úgy, ahogy magát a tanárt is!

A módszerekkel mindig lehet vitatkozni és nagyon sok esetben tényleg nem a legszerencsésebben megválasztottak, de mi, volt, ill. jelenlegi diákok sem vagyunk hibátlanok.

Tény, hogy kellemetlen egy ilyen ember irányítása alatt elsajátítani bármilyen tudást is - van olyan közöttük, aki az unokámat eggrecíroztatja és ezért szívem szerint mágjára küldeném én is ezt a "nőt", de sajnos nem így működnek a dolgok.

Érdekes módon, pont ezekre a tanárokra emlékeznek vissza később legszívesebben a volt diákok!

Volt nekem is egy matek-fizika szakos tanárom, aki kelletlen dolgokért és a legváratlanabb szituációkban osztogatta a pontokat. Feketét úgy, ahogy pirosat is, - tehát pislogtunk sokszor, mint egér a nullás lisztben, amikor magára talált.

Aztán most, hogy műlt év utolsó napján elhunyt az Öreg, hiszed vagy sem, megsirattam, mert annyi azért lejött nekem az összes cselekményével párhuzamban, hogy azért váltam olyanná többek között, mint amilyen lettem, mert olyan emberek is tanítottak, mint Ő volt.

Isten nyugosztallja!