Miért viselkednek így velem az osztálytársaim? Mit csináljak?

Hatosztályos gimibe járok és azt hittem, hogy a gólyatáborban majd jól összeismerkedünk és minden jó lesz, de nem, így két év elteltével sem. Kialakultak a klikkek és néha elég durva klikkesedések szoktak lenni. Én úgy ahogy beletartozom egy "klikkbe" vagy baráti társaságba. Ott rajtam kívül van négy lány. Kedvesek szoktak lenni velem meg néha tök jól elvagyok valamelyikükkel például szünetben, de azért a helyzet nem ilyen egyszerű. Iskolán kívüli programokra soha nem hívnak (én meg nem akarok betolakodni), de nem is ez zavar a legjobban. Néha olyan bunkók velem, bár próbálják kedvesen csinálni. Például egyszer odamentem két lányhoz, azt mondták hogy most menjek el mert kettesben akarnak beszélni. Közben mindkettőjük rendes szokott lenni velem és semmi titkosról nem beszéltek. Aztán volt olyan, hogy az egyik lány megkért, hogy menjek ki vele szünetben, erre találkozik a folyosón valaki mással, onnantól kezdve engem le sem szar (már bocsánat). Ha valamilyen feladatnál négyesben kell lenni akkor én vagyok az, akit kizárnak, pedig ott ülünk egymás mellett. De meg sem fordul a fejükben hogy ott vagyok, ez nekik teljesen természetes. És még sorolhatnák hasonló eseteket.

Olyan is volt egy fél éve, hogy az egyik teremben mindig mindenki ugyanott ült. Hát már arról a helyemről is kitúrtak, most máshol ülök.

Az egyik fiú pedig oktalanul utál és egyik órán ő osztott lapokat és nekem meg egy másik lánynak nem adott. Ez szerintem azért elég nagy parasztság, mert még ha nem is bírok valakit, nem kéne vele kivételezni, főleg nem iskolai dologban. És még röhögött is rajta. És ő ahol csak tud próbál engem kritizálni, pedig semmit nem ártottam neki, sőt én még bírom is...

Egyik tesi órán páros feladat volt és én megkérdeztem az egyik lánytól akivel amúgy jóban vagyok és kedvel engem, hogy leszünk-e, erre ránéz valaki másra és vele áll párba. Pedig azzal a lánnyal nem is szokott beszélgetni.

Nincsenek az osztályban (iskolán kívül sem nagyon) barátaim, de nem tudom miért, mert én jószívű vagyok, kedves, nyitott, megbízható, barátságos. Nem szoktam árulkodni, csúfolódni és kivételezni sem és ezt nem csak én látom így, ez igaz. Teljesen normális vagyok, jó tanuló vagyok és a kinézetem is normális. Mi bajuk van velem??

Néha úgy beszólnék vagy én is bunkó lennék, de egyrészt nem akarok lesüllyedni erre a szintre, másrészt attól tartok, hogy akkor még utálnának is vagy még annyira sem barátkoznának velem, mint eddig. Pedig én tényleg próbálkozom és mindent megteszek annak ellenére is, ahogy néha tudnak viselkedni.

Néha mintha levegő lennék vagy mintha nekem nem lennének érzéseim. De az a vicces az egészben, hogy nem utálnak, nem közösítenek ki, ha beszélnek velem akkor rendesek, na meg persze ha kell valami akkor is nagyon kedvesek tudnak lenni (pl: házit akarnak másolni, doga közben segítsek nekik, kell toll, kölcsön egy kis pénz stb)

Bocsi hogy hosszú lett, máshogy nem tudtam leirni. Ezt nem mondtam el senkinek, mert nem tudom kinek mondjam el, hogy ne legyen belőle baj.