Miért viselkednek velem furán az osztálytársaim?

Az osztálynak a 80%-a városi.Akik falusiak azokból is csak 2-3 aki szokott is valamit dolgozni.A többiek városiak,falusiak egyaránt egész nap tv-znek,gépeznek, havonta egyszer kimennek focizni/biciklizni vagy 30percre.Meg olykor olykor kitakarítják a szobát mert anyuci már mérges a kupi miatt, és a drága kisfia elpakolni sem tud maga után.

Én viszont már 4-5éves korom óta segítek apának/anyának dolgozni (először csak ilyen kisebb dolgokban segítettem, 7-8 évesen már dohányt törtem a telkünkön).Mostanában már persze sok mindent tudok már csinálni.Például ma délután kukoricát szedtünk zsákokba, és azt pakoltuk fel a trélerre.De volt már hogy hegesztettem, sarokcsiszolóval is szoktam dolgozni, fűrészelek körfűrésszel, fúrok,faragok,barkácsolok.Nyáron egy dohányszárítót bontottunk szét apámmal,37fokba 3m magasságban flexelni.Na az ám a kellemes élmény.Meg kimenni a haverokkal szalonnát sütni a mezőre.Jó buli.De ezek az osztálytársaim még malacot is csak a mesékben láttak.Tegnapelőtt megkérdeztem az egyiktől, hogy tudja e egyáltalán mi az a sarokcsiszoló.Válasza:Hát az egy ilyen izé.van egy kis kefe és így csiszolni kell vele.." Nem tudtam sírjak vagy nevessek.

A másik:vékony vagyok mivel amit felszedek azt le is dolgozom (60kiló vagyok egyébként, csak külsőleg látszok vékonynak)és ezért is kötekednek néhányan.Mindig mondják hogy csontváz, meg hogy jaj de vékony vagy, meg olyan gyenge vagy hogy a nádszálat se bírnád el..Aztán amikor a színpadot raktuk össze az előadásra, egy vasrudat alig bírtak el KETTEN!Aztán csak néztek hogy én 4-et viszek egyszerre..(a gondnok szerint 5kiló egy olyan vasrúd).De nem érdekli őket, tovább kötekednek hogy ők sokkal izmosabbak meg minden.(Megnézném 50kilós zsákot tele darált kukoricával hogy bírna el).

Egyébként úgy általában véve az osztály 90%-a normális velem, csak kicsit furcsán viselkednek.

Miért vannak ennyire meglepődve, hogy én nem csak a gép előtt ülök, hanem van életem?