Miért kerülöm az iskolát?
Sziasztok! :) (Bocsi ha túl hosszúra sikerült! :) )
Egy elég nagy problémámat szeretném megosztani veletek... Kerülöm az iskolát.
Jelenleg harmadéves gimnazista vagyok, jövőre fogok érettségizni. Nem vagyok a legjobb tanuló, többször is megbuktam félévkor. (nem vagyok rá büszke :/)
Viszont a rossz tanulás mellett egy másik rossz szokást is felvettem... elkezdtem kerülni az iskolát. Ez az egész tavaly kezdődött el, kb egy éve. Eleinte azt hittem, hogy ez csak egy kezdetleges dolog, majd "kinövöm". De nem. Eltelt azóta egy év és egyre többször kezdem kerülni az iskolát. Tavaly apám elvitt pszichológushoz is ezzel, ott meg lett egy csomó minden igérve részemről, ennek eredményét mai napig nem látni.
Mikor itthon maradok, akkor gyakorlatilag semmit nem csinálok, csak bosszankodom azon, hogy megint szerezhetek igazolást az adott napra. Majd megigérem magamnak, hogy több ilyen nem lesz. De van hogy másnap már meg is szegem ezt az igéretet.
Az itthonmaradásomnak (megfigyelésem szerint) többnyire az az oka, hogy nem készülök fel rendesen az órákra. A mai nap is ilyen volt:
Mára kellett volna megtanulnom egy verset, amit MEGINT nem tanultam meg. Megint csak egyest kaptam volna, ezúttal ezt a felelőséget nem voltam hajlandó vállalni. Mivel ez az első óra volt, kitaláltam, hogy nem megyek be és majd a második órán elhitetem velük, hogy elaludtam. Talán ez még jobb lett volna. De reggel a szüleim elmentek dolgozni és én egyedül maradtam otthon. Jött is a következő gondolat: miért ne maradhatnék itthon? Itthon is maradtam. Gyakorlatilag az egész napom azzal ment el, hogy agyaltam-agyaltam és agyaltam, hogy hogyan tudhatnám már végre hasznossá tenni magamat.
Nem szokásom ebből rendszert csinálni, de van hogy igen. Néha gondolok egyet és nem megyek be suliba.
A döntéshozással is hadilábon állok, úgyanis sokszor úgy érzem, hogy képtelen vagyok magamtól döntést hozni. Folyton kételkedek, leblokkolok és előítéleteket gyártok. Nem vagyok biztos abban, amit csinálok. Ezért van, hogy bele se kezdek. Ha bele is kezdek, legtöbbször nem csinálom végig, félúton leállok vele.
Ez az egész semmi másról nem szól, csak a tanulásról és mindennek ellenére, mégsem vagyok hajlandó se időt, se energiát belefektetni a tanulásba. Pedig szeretnék.
Hogyan tudnék a hozzáállásomon változtatni? És hogy ebből az ördögi körből kijussak.
Előre köszönöm a válaszokat! :)
18/F
válasza: válasza:Hogyan igazolod a hiányzásokat? 30 óra igazolatlan után repülsz a suliból.
Belegondoltál, hogy ha a munkahelyeden csinálod majd ezt akkor kirúgnak.
Szerintem csak elhatározás kérdése, hogy bemész vagy sem. Legyen akaraterőd, mert az életben nagyon megjárhatod! Próbálj meg a sulira nem suliként gondolni! Inkább egy helyre ahol találkozol a haverokkal, meleg van és még a büfé is jó.
Sok sikert!
válasza:# 3/4 Igen, valóban sokszor sajnos nagyon felelőtlen szoktam lenni. Természetesen tudom, hogy ez a hozzáállás hosszabb távon nem hoz nagy sikereket. Ennek ellenére mégis sokszor nem vagyok tisztában a következményekkel. Vagy nem akarom őket vállalni.
De amit mondtál, az jó ötlet, hogy a sulit nem "suliként" kéne felfogni.
# 4/4 De igen! Pontosan erről van szó. Sokszor parázok a tanulástól, hogy nem fog úgy sikerülni ahogy "kéne". Felelésnél is, alig merek kimenni a táblához, mert előre elraktározom magamban tényként, hogy úgysem fog menni...
És igen, jó volna erről még beszélni. :)
válasza:Sajnos ismerős a problémád, velem ugyanez van, csak én bejárok suliba. Olyan szinten vagyok képes rástresszelni a dolgokra, hogy az hihetetlen. Még akkor is ideges vagyok egy kicsit, ha aznap amúgy nincs semmi.
Most angol kiselőadást kéne csinálni, de annyira utálok kiállni emberek elé és beszélni, hogy folyton stresszes vagyok miatta. Másfél héten belül kétszer vérzett az orrom, a fejem is folyamatosan fáj. Múlt hét csütörtökön elő tudtam volna adni, de anyával megegyeztem, hogy azt az egy napot kihagyom, hogy kicsit tudjam gyakorolni. De nem sikerült, pedig komolyan próbáltam! Ma már bementem, megint elő tudtam volna adni, ha akartam és tudtam volna. Éjszaka aludtam 3 órát, ezért egész nap rossz kedvem volt, álmos voltam, fájt a fejem, szédültem. Úgyhogy megint nem adtam elő. Meddig fogok még szórakozni ezzel? A legrosszabb, hogy stresszelek, és ezért nem tudok tanulni, és mivel nem tudom az anyagot, még idegesebb vagyok.
Szóval nagyon is ismerős, amit leírtál, de nem tudom, mit lehetne vele kezdeni. Magunkban kéne leküzdenünk ezt a gátlásunkat, csak ez nem olyan könnyű.
15/L
Utolsó válaszoló, hát ez nem túl jó. :/
Én sem tudom mi lehet a probléma. Pl nekem is vannak prezentációs feladataim, amiket meg kellene csinálom és elő kéne adnom, de én is pont úgy vagyok vele mint ahogy te is. Egyszerűen nem csinálom meg, mert nem szeretek én se kiállni és beszélni. Igaz a tanár már tolerálja ha csak felolvasom, nem is kell magamtól mondani. Valahogy én sem szeretek a figyelem központjába lenni sokszor. :/
Ezek valóban olyan dolgokat amiket meg kell tanulnunk magunkban lerendezni. Nekünk kell akarni a változást.
Esetleg ha van kedved, beszélhetünk még erről priviben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!