Mit tegyek, ha a gyermekvédelmi gyámom nem akar segíteni nekem, hogy legyen diákmunkám?

Öt éve élek lakásotthonban. Két hónapja könyörgöm a gyámomnak, hogy menjünk be a bankba, nyissunk nekem JUNIOR számlát, utána menjünk be Budapestre a diákmunka szövetkezetbe és intézzük el, hogy mehessek Vácra a Tesco-ba árufeltöltőnek. Eddig azt mondta, hogy mihelyt véget ér a tanév, megyünk. A tanév két hete ért véget, vége van júniusnak, a nyár pedig rohan. Hétfőn elvileg megyünk a bankba, intézni a számlámat. Nem tudom, hogy abból is lesz-e valami, egyszer már beleestem a csapdájába, indultam volna hozzá és akkor hív, hogy nem ér rá. Mondom, ez marha jó...

De a Jó Isten szerelmére már!!! Mért bűn az, hogy a nyáron nem otthon akarok poshadni, hanem menni szeretnék pénzt keresni. Kellene a pénz, hogy ősszel folytathassam a magánéneklést. Eddig a szüleim fizették, de most már szeretném én finanszírozni a zongorázást, a szolfézst és az éneklést magamnak... Mindenki megmondja, hogy ez a nő nagy ívben tesz rám és az öcsémre is, nem érdekli, hogy mi van velünk. Ma próbáltam híni a gyámomat, cseszik felvenni a telefont, soha nem veszi fel, mindig ki van kapcsolva... Szerintetek ez normális? Egy hét, mire kiküldik a bankkártyát, utána még bemászni a szövetkezetbe... És ott vagyunk, hogy vége a júliusnak is. A normálisabbak már tavasszal elkezdik intézni maguknak nyárra munkát, hogy jó helyük legyen. Mit kellene tennem?