Úgy félek, s vajon alaptalanul?

Na szóval az úgy történt,elmentünk kirándulni egy táborba,és éjjel járkáltak a szobánkba és kopoktaták a falat.És mi már nem birtuk az egészet,akartunk szólni.De a folyosóra ki jött mindenki egy percre,mert nem voltak tanárok 5 percre.Aztán vissza feküdtünk.Két osztály társam átment ,hogy fejezzék be.ÉS egyszer jönnek a tanárok a szobánkba ,arra ébredtem fel és két fiú osztálytársammat ott kapták és egy leánkát más osztályból. Megvolt a baj meg minden.Evvel nem is lett volna baj csak délbe egy másik fiú bent volt a szobába és rá szöködt az ágyra és egy léc eltörödt és szoltunk hivták a fiú apját és hozzot új lécet s ki cserélte.Bejödtek a szobánkba a tanárok ,hogy mi mit képzelünk s ilyenek,s azt hitték éjjel törödt le, pedig nem.És még a lány hibáztatták.A fiú osztélytársai,azt mondták ,hogy mi hivtuk őket,mi kezdeményeztük nem igaz.Ők nálunk egy évvel kisebbek.7 edikesek vagyunk,mi voltunk a legnagyobbak és azért nem kéne minket hibáztatni.Az mondták fél mesztelenül járkáltunk ,pedig nem igaz,mert sokan rövid nadrágba aludtak.Másik este nem volt semmi baj,reggel a tanárok kedvesek voltak mit ha mi sem történt volna.Azt halodtam ,hogy levonják 6és a 7 magaviseletét.Vajon igaz?Most komolzan azt hitték össze feküdtünk egymással még kicsik vagyunk. Pedig a kicsikékel is volt baj.