Miért ilyen durvák a lányok egymással? Miért kellett így megalázni?

Szia! Nyilván azért undok az a lány, mert megteheti. Én - ha félnék is a bunkó lánytól - titokban beszélnék azzal, aki leverte a ruháját, hogy nagyon elítélem azt a gazdag lányt a viselkedéséért, csak nem merek kiállni. Lehet, hogy jól esne neki.

De a legjobb lenne, ha összebeszélnétek páran, és a bunkó lánynak megmondanátok, hogy mit gondoltok róla. Egyedül oké, hogy senki nem meri, de ha az egész osztállyal nem is, egy pár emberrel össze lehet fogni.

Ezen kívül én azt is helyénvalónak tartanám, ha a tanároknak szóltok. Nem kell mindenért a tanárokhoz szaladni, de azért itt lökdösődés és leköpés is volt, ami szerintem már sok. Megérdemelne az a lány egy osztályfőnökit.

El kellene mondani a történetet egy tanárnak, igazgatónak, nem maradhat büntetés nélkül az ilyen.

De pontosan így, ahogy leírtad. Több tanú is van rá.

Ha valóban így történt.

Engem is sokszor megaláztak, de mivel nekem barátaim sem voltak a gimnáziumban, senkihez nem fordulhattam segítségért. Egy ponton az érettségi évében betelt a pohár.

Két, 180 cm magas, egoista, számonkéréseknél csaló, egyébként eminens gazdag cafrang csőrét nagyon piszkálta, hogy jól tanulok. Egy órán az egyiket feleltették és nem tudta a választ a kérdésre, én éppen elbambultam így engem szólított fel a tanár, pedig a fél osztály, köztük a barátnőcskéje is majd kiesett a padból a jelentkezéstől.

Hát éppen válaszoltam, miközben mondtam, alattam elkezdte mondani egyre erősödő hangszinttel, belevágott a szavamba és ő fejezte be. És még ő volt megsértve. Töri órán jelentkeztem erre rávágtak az asztalra és mély gyűlölettel méregettek, egész héten megjegyzéseket tettek ràm és szép jelzőkkel illettek mindenki előtt. Tesi órán belém löktek, grimaszoltak és felém vàgták teljes erővel a röplabdát. Egyedül voltam és a szünetben elsírtam magam, nem bírtam tovàbb. Senki nem àllt ki mellettem, nekik fontosabb volt, hogy ne legyenek rosszban velük, mert szerették őket.

Na odàig fajult, hogy nem tudtam iskolába menni. Anyukám pedig bement az osztályfőnökhöz és mindent elmondott neki, aki teljesen mellettem állt, ismerte a gusztustalan jellemét mindkettőnek, azt üzente nekem, hogy leigazolja az aznapot te jöjjek be másnap és ezt lerendezzük.

Összehívta a lányokat, a két r**anc hangosan röhögni kezdett, majd látták, hogy ez nem játék, én higgadt maradtam, nem volt miért idegeskednem, mivel a színtiszta igazat mondtam végig, ezek őrjöngve hisztizni kezdtek és végig engem minősítgettek és magukat sajnáltatták, azt hazudta a nagyobb darab, hogy látott engem jelentkezni, mikor a barátnője felelt. Ilyenkor azon csodálkoztam, hogy nem repedezett a plafon felette, mert ő volt az, aki majd'kiesett a székéből. Mindennek elhordtak. Aztàn a tanár ellen kezdtek személyeskedni. A többieknek csalódottan felrótta a tanítónk, hogy egy közösség ezt nem teszi a másikkal, hogy ennyire magára hagy valakit...stb.

Nekem annyit mondott, hogy keményítsem meg a lelkemet, mert rengeteg ilyen mocsokkal fogok még találkozni, tartsak ki az érettségiig és ne vàltsak iskolát. Mivel a szétesés szélén álltam, nagyon jól estek a szavai, hogy valaki a családomon kívül még mellettem állt. A többi, valamelyest rendes lánnyal soha többet nem fordultam bizalommal, mert hidegen hagyta őket és mindent visszamondtak, holott én csak segítséget kértem tőlük azt illetően,hogy hogyan kezeljem ezt a két lányt. 8 osztàlyis gimi volt, én kilencedikben csatlakoztam, soha nem fogadtak be.

Szóval mindenképpen szóljon a tanárnak, vagy ti beszéljetek az osztályfőnökkel, közösség vagytok és kötelességetek a védelmére kelni a lánynak! Ne alkalmazkodjon már 10-20 ember 1 deviánshoz!