A tesitanároknak a legkönnyebb?

Néhány tanárnak egyáltalán mindegy hogy a gyerekek értik a tananyagot vagy nem. De vannak akiket nagyon érdekli. Én kisiskolás koromban nem szakképzett tanárokkal tanultam. El lehet képzelni hogy milyen nehéz egy angol szakos tanárt aki azzal van megbízva hogy angolt is tanítson és kémiát is amire nem szakképzett. Bár addig ameddig az igazgató nem talált erre szakosodott tanárt. Bele adott mindent hogy eltudja magyarázni és hogy megtanuljuk. Volt amikor velünk együtt leültünk és olvastuk a könyvet a tanárral. De mégis megtanultam a kémiát. Pont így volt egy ideig a fizikában és informatikán is. Minden tiszteletem ilyen tanároknak

Én szeretem a jelenlegi tesitanárom. Szoktunk csinálni gyakorlatokat és be is tudja őket mutatni, mindig el is mondja, hogy ő csak olyan dolgot vár el tőlünk, amit ő is meg tud csinálni. Viszont rengeteget szoktunk játszani és inkább ez van többségben. Azért annyira kevés órájuk szerintem nincsen....a mindennapos testnevelés miatt, legalábbis egy olyan iskolában, ahol kevés tanár van ott több osztály jut egy tanárra és heti 5 órával számolva szerintem azért az nem kevés....egy informatika, rajz, ének, művészettörténet például jóval kevesebb órát jelent (persze, tagozattól és iskolától is függ). Egyébként én eddig azt vettem észre, hogy az olyan tanárok, akik valamilyen készségtárgyat tanítanak, sokkal lazábban veszik a dolgokat mert azért mégsem olyan "fontos" mint egy nyelvtan, vagy angol vagy történelem. Ezeket a tantárgyakat leginkább azok a diákok szeretik, akik egyébként is sportolnak vagy nem tudom például hangszeren játszanak zenélnek és nyilván iskolai óra, nem kívánságműsor, de szerintem a tanárok nem akarják ilyennel "nyaggatni" vagy "gyötörni" a diákokat. Nyilván szükség van a mozgásra, az ének egy része is mondjuk hozzátartozik az alapműveltséghez vagy mondjuk a rajz segíti a logikus gondolkodást, de ez kevésbé fontos és nagyobb szükséged lehet mondjuk a fizikára mint a kézenállásra. Akit pedig érdekel az többnyire úgyis jár valamilyen iskolán kívüli foglalkozásra illetve felveheti fakultációnak, leérettségizhet stb.. Én sem tartom ezt olyan fontos tantárgynak. Illetve szerintem olyan szempontból rossz ez, hogy ugye, a mindennapos testnevelés is elviekben azért van, hogy rávegyék a gyerekeket a mozgásra, megszerettessék a sportot, de nem hiszem, hogy ennek a legjobb módja a gyűrű, korlát vagy a talajtorna például (biztosan van, aki szereti, de szerintem ez nem gyakori) és mondjuk csapatjátékokkal, teszem azt foci, kosárlabda, röplabda lehet, hogy szimpatikusabb lenne a diákok számára. Valamint nyilván ez leginkább a tanártól függ, hogy hogyan áll hozzá a tanórához, hogy egyáltalán érdekli-e vagy csak történjen, ami történik, de ez nem csak a tesitanároknál van így, hanem minden más szaknál is.....

Illetve adminisztráció, papírmunka nekik is ugyanúgy van mint minden más tanárnak.

Tudom, régebbi topic, de ez nem mindenkinél van így... én imádom a tesitanárom, mert nagyon jó arc, kedves ember, aki nem mellesleg érti a dolgát is. Nálunk Ő viszi a Sportalapítványt, kézimeccseket nyer országos szinten, kb. estig edzéseket tart (néha a suliban, máskor a focipályán). Az én szívbetegségemre pl. ő jött rá (nem nagy cucc, viszont nagyon szarul vagyok a futástól), és rengeteget segített, nemcsak elmondani anyáméknak, hanem konkrétan biosz órát tartott nekem, hogy miért van ez, majd egy csomó tippet mondott, mit kellene ellene tennem, hogyan éljek ezzel együtt. Nekem egy héten idén 5 órát tartott, 3 az osztályommal, 2 gyógytesi, és heti 4 gyógytesit tartott, amellett kosarat, röpit, focit (kézit most vmi nő viszi), plusz legalább 4-5 osztályt vitt rajtunk kívül. Az órái kemények voltak, de hasznosak, és MINDEN gyakorlatot képes volt bemutatni, még 50 évesen is, közben olyan poénokat tolt le, hogy szakadtunk minden óráján. A nehézségtől is, meg a röhögéstől is. Ha koszos volt a szertár, szerzett maga mellé két embert diákokból, és együtt kitakarítottuk, sosem ment el úgy, hogy minden dolgát be ne fejezte volna előtte. Szóval van, aki szívvel-lélekkel csinálja. Esküszöm, a tesitanárok gyöngye, nálunk mindenki szereti. Ja, és ha valaki képes veled megszerettetni a sportolást, amit egyébként rühelltél, akkor az már nagyon jó. Csak ennyi. :)