Miért borulok ki mindig év végére?
Komolyan, 17 éves leszek lassan, és rohadtul szégyellem magam, hogy minden év végén engem kell 'pátyolgatni'.
Igazából egy részem rohadtul várja a nyarat, a másik részem pedig a gondolatától is retteg. Apám nagyon sokat dolgozik, vele alig találkozom nyaranta, ha még is, akkor is általában anyámmal veszekszenek. Nekem olyan semleges a kapcsolatom vele, van persze, hogy veszekszünk, de általában köszönés, pár mondat, néha esténként fuvar haza. A húgom most kezd kamaszodni, kiállhatatlan lett, pedig amúgy aranyos kislány volt mindig is, anyám pedig idegbeteg. Vagy üvöltözik, vagy nekem ront, és azzal fenyeget, hogy hogy fog megütni (ezt csak ritkán teszi meg), vagy pedig eszméletlen kedves. Az a 2 állapot kb. fél óránként változik.
Ez év közbe totál elviselhető, mindenki dolgozik, de amikor huzamosabb időt kell együtt tölteni. Persze vannak terveim a nyárra (nyelvtanulás), meg barátaim is akikkel majd találkozok, de nem mehetek el mindig otthonról.
Szóval ha erre az egész szitura gondolok, kb. sírógörcsöm támad. Ezt az egészet egyhuzamban kb. 4-5 napig bírom.
Eddig minden évben megoldódott ez a kérdés valahogy. 2 éve ballagtam, akkor nagyon sokat beszélgettem az egyik tanárommal (akivel kölcsönösen rühelltük egymást), rengeteg sok olyan dolgot mondott, amik azóta is sokszor eszembe jutnak, sokat köszönhetek neki, rengeteget tanultam tőle, és ezeket próbáltam a nyáron hasznosítani, és meg is adott egy elérhetőséget, hogy azon akármikor kereshetem, ah szükségem lenne valaha rá, szóval meg volt a 'biztonságérzetem', plusz ugye az egyik legjobb barátnőmmel nagyon sokat készültünk a középsulira. Ezekre koncentráltam, és így túl tudtam lépni az otthoni dolgokon, és nagyon szép nyaram volt.
A tavalyi nyár ígérkezett a legrosszabbnak, de akkor is megoldódott minden. Bekerültem egy társaságba, akikkel az egész nyarat végig buliztam, és rohadt jól éreztem magam, pluszba év elején matekvizsgát kellett csinálnom (nem pótvizsga), és arra készültem az egyik tanárommal, akinek szintén sokat köszönhetek, szóval ott is meg volt a 'biztonságérzet', meg ugye a célok is.
Viszont idén minden hiányzik. Amúgy is elég sok sz*r dolog történt mostanában, szóval amúgy se vagyok a toppon, de így.. Ideges vagyok, ezért el kezdtem rászokni arra, hogy idegességemben rágyújtok (eddig csak 'alkalmakkor' cigiztem), alig eszek, vagy csak édességet (sírva), nem tudok aludni, és nagyon sokat sírok(persze nem mások előtt). Persze a barátnőim látják, hogy valami nem oké, hívnak minden hova, megyek is, addig jól érzem magam, de amint egyedül vagyok, kezdődik minden elölről. Most is totál káosz volt ez a nap, és ha arra gondolok, hogy ez lesz 2,5 hónapig egyszerűen rosszul leszek. Persze eddig is minden évben megoldódott a dolog valahogy, de most nem fog.. Jó persze vannak barátaim, de ők ebbe nem tudnak nekem segíteni, ezt egyedül kell megoldanom. Nem akarok nyár végére egy nikotinfüggő, alkoholista r*banc lenni, pedig ez lesz a vége. Az elmúlt 2 évben is ez lett volna, csak mindig volt aki nem hagyta, pedig amúgy hajlamos vagyok az ilyenekre..
Valakinek valami jó tanácsa? Kérlek ne hurrogjatok le..
válasza:Nem vagyok könnyen befolyásolható, mert én akarom, és ez a baj.. A drogozást nem akarom, ezért abba nem tudnak belevinni.. Mármint egy szintig nem, de hát nem szívhatok napi fél dob cigit meg nem bulizhatok minden nap.
Persze, hogy az a legjobb, de anyám nem enged el egész napokra, csak ha épp jó kedve van. Amúgy csak ha valami dolgom van, meg délutánonként, de akkor is ha heti 4-nél többször mennék már ideges. Tavaly úgy időzítettem a tanulásokat (matek meg nyelvsuli), hogy mindegyiket más napra, és akkor nem mentem haza egyszerűen estig.. De ha pl. elteszi a kulcsot, vagy beáll az ajtó elé, akkor megverni nem fogom, hogy engedjen ki.
válasza:A helyzetfelfogással meg azzal van gond,hogy neked folyamatosan segített valaki.Nálam is ez volt a gond,amíg hozzám nem vágta a matektanárom ezt.Akkor nem köszöntem meg neki,de nemsokára remélem lesz alkalmam rá,hogy megköszönjem.Nekem azt mondta ez a tanárom,hogy:"Nem segítek,ez a te harcod,végig kell csinálnod,és győznöd kell!",és az ő tantárgyából már megvan az érettségim(és nem bukás lett,meg nem is kettes,hanem 53pontos 3-as),és BÜSZKE vagyok rá,hogy én csináltam meg!Én gyakoroltam napokat,heteket,hónapokat VÉGIG csak azért,hogy menjek át,és erőmön felül teljesítettem.
De a többi tantárgytól rettegek,azokat is próbálom tanulgatni,és küzdök értük.De az a baj tudod,hogy nekem is fogy a türelmem,nem tudok annyira figyelni már,feszült vagyok,rosszul érzem magam a bőrömben.
DE!
Senki sem segít.Az ember az egész életében saját magának kell,hogy a saját útját járja,a saját sorsát próbálja alakítani,mert különben,ha mindig várnánk a segítséget,akkor bizony csalódnunk kellene.Hogy megmondjam neked az őszintét,én csalódtam sokszor a segítős dolgokban.Volt egy olyan matekkorepes tanárom,aki idős volt már,de állítólag egyetemet végzett és szakközepeseket tanított még a régi szép időkben,és akkor lett nyugdíjas,mikor én elkezdtem hozzá járni.Én 2013 szeptemberében vagy októberében(már nem tudom) kezdtem hozzá járni,és jártam január végéig(2014).Rájöttem,hogy ez az idős ember nekem semmi újat nem tud mondani,ötös szinten volt a magyarázata,én meg arra hajtottam,hogy legyen meg a matek.Sosem bukdácsoltam matekból,de a matekérettségit egy ilyen komoly dolognak gondoltam,holott csak típusfeladatokról van szó.
AZTÁN!
Kerültem egy olyan nőhöz(27 éves) február elején,aki értett a matekhoz,tudott is magyarázni,viszont voltak dolgok,amiket már ő sem egészen tudott megmagyarázni.Úgy mentem hozzá az egyik nap(már jártam hozzá egy ideje),hogy látta rajtam,hogy nagy baj van,és mondtam is neki,hogy ne haragudjon,hogyha esetleg nem figyelek annyira oda rá,de nincs rendben valami otthon.És fogalmam sincs,hogy miért,de megkérdezte tőlem,hogy mi a gond,tud-e segíteni,ha kell meghallgatja...stb.Lényeg volt az,hogy én elmeséltem mindent,a matekba meg amúgy is bele voltam fáradva,már pörögtem a sinus tengelyen,később a cosinuson,ő is fáradt volt,így 1 óránk volt,hogy megbeszéljünk valami megoldást a problémáimra.Nekem is sok problémám van és volt is itthon,szóval mindent elmeséltem neki,és ő hallgatott,és mondott dolgokat,hogy ez meg ez van,meg elmesélte,hogy ő is miket élt át...stb.Szóval tartottunk egy nagy adag lelkizős,beszélgetős órát,amiből végül az lett,hogy hazamentem vidáman!:D
...és a lényeg végül az lett,hogy lelkileg jobban megerősített,mert egy eszméletlenül pozitív,kedves jellemről van szó,elfogadott olyannak,amilyen vagyok teljes mértékben,és hozzám mérten adott tanácsot,vagy éppen,ha kellett,akkor megszidott,vagy mondta,hogy miket csinálok rosszul.És elteltek az óráink,jött a matekérettségi(2014.05.06.),és bementem,megírtam,kijöttem,és AZT ÉREZTEM,HOGY NINCS TÖBBÉ MATEMATIKA.És KÉSŐBB ELKEZDETT HIÁNYOZNI(pár nappal az érettségire),mert RÁJÖTTEM,hogy egy csomó tanulnivalóm van még!:'(
TE:
De szóval kell egy olyan emberrel találkoznod,vagy beszélgetned egyszerűen,aki ERŐT ad,inspirál,és lelkileg képes hatni rád,képes megerősíteni téged.Gondolkodj pozitívabban,lazulj el,hallgass zenét!Most semmi okod rá igazából,hogy ennyire ki legyél akadva,mert az én "apám" alkoholista(örökbefogadtak,úgyhogy semmi közöm nincs hozzá,ennek örülök),és rengeteg küzdelmem/küzdelmünk volt és van is vele,főleg,hogy anya meg vaksi,és nem merne elválni az istennek se...,mondjuk akkor meg kb.anyagi csődbe is kerülnénk.
Na,de!Szóval javaslom azt,hogy a problémáidat kicsit gondold át újra,hugival ülj le beszélgetni,amikor kicsit jobb állapotba van,vagy őrülj meg te is vele egyet:D Zenéljetek,bulizzatok!
Az igazi szenvedésig van még 3 hónapod,és aztán meg úgyis lefoglal majd a tanulás,a gyakorlás,és a STRESSZ LEVEL 6000!
Remélem minden jóra fordul nálad!Sok sikert az életben!Hidd el,hogy te is érsz valamit,mert ez nyilván így van,és hidd el azt is,hogy sokat érsz,és bizonyíts is magadnak!NE MÁSNAK,MAGADNAK!
18/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!