Tanárok, hozzátok szól a kérdésem! Ti hogyan viszonyultok a diákok felétek mutatott rajongásához, "szerelméhez"?

Bár régi kérdés, de attól én leírom a tapasztalataimat.:)

16 éves lány vagyok, 9.-ben teljesen új volt a tanári kar, mert ugye akkor kerültem középsuliba. Az egyik tanár már az első napon sem volt szimpatikus, a folyamatos genyóskodása pedig fokozta ezt az egészet. Egészen olyan 10. osztályig, amikor rájöttem, hogy az ő „utálása” egészen egyszerűen átcsapott egyfajta vonzalomba. Tipikusan az a fiatal tanár, aki tisztában van azzal, hogy ő egyébként milyen jól néz ki, és azt is tudta, hogy ezzel a viselkedéssel előbb-utóbb eléri ezt. Nem tudom miért jó ez neki, mert ő amúgy egész 10. osztályban célzott rá, hogy nekem bejön, stb., ő is dicsérgetett engem, de soha nem tudtam eldönteni, hogy ez gúnyolódás vagy tényleg bók. Amikor pedig rákérdeztem, akkor mindig azt mondta, hogy persze, hogy bók, ő nem gúnyolódik. Na, mindegy, ez nem is lényeg. Az egészben csak az a legértetlenebb számomra, hogy mire jó ez egynémelyik tanárnak? Miért jó játszadozni velünk, naiv diákokkal? Mert igen, ő a saját korosztályában is megkaphatna bárkit (nem túlzok), és 10. végére lett is barátnője, akivel máig együtt van, de még ezek után sem hagyta abba teljes mértékben a piszkálódást. Ő mindig rám mosolygott, még olykor kacsingatott is. Persze, én ezt próbáltam magamban elnyomni, pláne azért, hogy ő ne vegye észre, de ő sem hülye. Egyébként azóta elköltöztünk, így más suliba járok.:)

Elnézést a hosszú történetért, de én is kíváncsi lennék hús-vér tanárok véleményére, ők is csinálnak ilyesmit, esetleg elítélik? Egyébként szerintem is nagyon jó kérdés, remélem azért még kapsz választ, nem csak tőlem.:)