Hogy ne huzzam fel magam ezen?

Egyetemista vagyok, eleg jol tanulok. Altalaban en vagyok a legjobb, azokbol amikbol nem lehet puskazni. Most pl itt volt egy targy, amire baromi sokat keszultem, de csak kettes lett, mig masnak negyes. A negyes ugy szuletett, hogy kinezte a csilivili okostelefonbol. (lattam, nem csak vadaskodok) Annyira bosszant, mert az osztondijnal sokat szamit. Neki az osztondij arra kell, hogy uj rucit vegyen, vagy tobb piat a buliba, en viszom magamat tartom el. Apam meghalt, anyukam nem tud tamogatni semmivel, meg nekem kell ot, ha nem akarom ehen halasztani. Szoval nagyon szamit. Nem szoktam irigykedni, vagy itelkezni, de ezt nem tudom lenyelni. A szoctamnal is ez megy. En alig kapok, holott felarva vagyok es anyukam fizuja 70 ezer, mas meg "joba van az anyja a munkaadojaval ezert csak a fel fizetest valljak be". Alig eszek, altalaban csak zsomlet szalamival, vagy majkremmel, de ho vegere van, hogy mar az sincs rajta. Annyira igazsagtalan...