Olyan esetben, amikor többen zavarják az órát, akkor a többi diáknak illene, kötelessége lenne segíteni a tanárnak és rászólni a rendbontókra?

11, igazad van, igazából városokban is nagyon vegyesek az iskolák. Egy normális gimibe jártam, átlagos képességű gyerekekkel, viszont az első két évben az egyik osztálytársam egy szellemileg visszamaradt fiú volt, aki nem volt olyan súlyos eset, hogy ne járhatott volna közénk, de így is zavarta az órákat. Pont ezért nem is szóltak rá, mert egyrészt azzal, hogy kommentálták a viselkedését adták alá a lovat, másrészt ez hosszútávon nagyon fárasztó. Másodikban matekból és fizikából megbukott, de feljebb engedték, mert gyorsan beszereztek neki egy diszkalkúlia papírt. Nem tudom utána mi lett, hogy elkerült mégis tőlünk, de egy normális gimibe ment át.

Szóval tanárkent akár egy városi iskolába is bekeveredhet egy ilyen gyerek az osztályodba és borzasztó nehéz, amikor folyamatosan megáll az óra, mert valamit csinál a gyerek. Egy idő után inkább tényleg lexarod őt.

Ugyanúgy ott vannak azok akik átlagosak, de csak kamaszok. Ugyanúfy muszáj feltűnösködniük, hogy észrevegyék őket, egy idő utan már beléjük fáradsz, ha lexarod őket ugyanazt eredményezi mintha nevelnéd őket, csak az első esetben megkíméled az idegrendszered.

Egy osztály meg, ahogy írtam, vegyes. Ugyanúgy a tanítványod a 2-3 hisztikirálynő, a 2-3 mókamester, a folyamatosan depressziózó gyerekek, a pár gyerek akiknek a nevét sem tudod, mert a fentiekre figyeltél folyton...

Nem egyszerű helyzet, de ilyen kötelessége nincsen a diáknak, és azt sem mondanám, hogy illene rászólnia a többire. Sokszor amúgy pont ez volt nálunk olaj a tűzre. Nálunk a "nagymenő" fiúk voltak elsősorban a rendbontók, de pár lányt sem kellett félteni, akik néha már annyira átlépték a határt, hogy volt, hogy az egyik népszerű és nagyhangú csaj szólt rájuk. Abból meg jókora veszekedés lett, mert onnantól meg egymást sértegették. Mindezt egy válogatott osztályban...

Én is mindig kellemetlenül éreztem magam ilyenkor, de olyan kis halkszavú voltam gimiben, hogy esélyem sem lett volna a tanárnak segíteni.