Az nagyon beteges, ha kirekesztetettek az iskolában és én sokszor elég részletesen elképzeltem, ahogy megverem és megkínzom azokat, akik bántottak?
Csak most gondoltam bele, hogy ez mennyire durva, inkább nem részletezném milyen dolgokról "álmodoztam"...
Sőt, később összehaverkodtam azokkal a bizonyos személyekkel, mindig volt bennem egy érzés, alapból emiatt haverkodtam velük, hogy így, ha bíznak bennem, vissza tudom nekik adni. Persze akkor már nem olyan értelemben, csak hogy jól kibacok majd velük valahogy.🤷♂️
Aztán végül meg is kedveltem őket, ők is engem és mint aki elfelejtett mindent, eszem ágában sem volt már kitolni velük. Ez normális reakció?
Ezek olyan érzések amik azért alakulnak ki,mert nem tudsz visszavágni nekik, tudod, hogy, ha megtennéd, nem sokra nész vele, hiszen a támadókat támogatják, neverség tárgya lehetsz, a támadókat felhergeled, stb.
De az agyad valahogy mégis akarja a bosszút és ezért fantáziálsz.
Viszont el kell ezt engedned, mert feleslegesen hergeled magad.
Érdekes területe ez a lelki hadviselésnek, érdemes lenne komolyan foglalkozni vele, mert felfejlesztve egy ilyen emberi tulajdonságot, lehet, hogy olyan hitvány pondróknak is, mint amilyen például ez a putyin, lehet, hogy lehetne ártani valahogy, hogy minél előbb kimúljon a csodálatos földi világunkból.
Engem nem túl régen megalázott egy féreg alak és elfantáziáltam azon, hogy miként állnék bosszút rajta. Jó erősen és sokáig koncentráltam a bosszúm különböző módozataira és láss csodát, a rohadék lebetegedett. Nagyon jó érzéssel töltött el a hír, hogy szenved ez a rohadék.
Jó dolgok ezek, megérné foglalkozni komolyabban a témával, hogy jobbá tudjuk tenni a világot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!