Mi volt a legkellemetlenebb élményed az általános iskolában?

Tanárok és gyerekek által napi szinten irányomban elkövetett rendszeres megalázások, lejáratás, pletykálás, gúnyolás.

Negyediktől történt, végig.

Több mint 24 éve ennek de nem tudom elfelejteni és az osztálytalálkozó gondolatától is azonnal összeugrik a gyomrom.

Én ezt ritkán mesélem el, ezért nem sokan tudják. Bejöttek az osztályterembe és vízipisztollyal a hónom alá spricceltek és mondták, hogy nem csoda, hogy ilyen büdös vagyok, ha így izzadok. Aztán akik ott voltak nevettek és mondtam hogy ők is látták hogy vízipisztollyal csinálták, de mondták hogy nem látták és hazudok, mert szégyellem, hogy izzadós vagyok és jöttek a gyerekek akik nem látták és mondták nekik is, hogy így leizzadtak és büdösnek hívnak.

Tudjátok mi a legszomorúbb? Hogy a mai napig is így hívnak az emberek. Valahogy eljutott a Gyakorizókhoz ez a történet vagy nem tudom miért, de a felhasználók mindig büdösnek hívnak engem. :(

Utolsó: nem kellene olyanon humorizálni, ami nyomot hagyhat valakiben egy egész életen át.

Tudatosan kreáltad eme nicknevet magadnak és biztosan nem történt ilyen veled, csak kifigurázod.

4, az igazgatónős kérdése alatt azt olvastam hogy azért lett ez a neve, mert egy r.ohadt gyümölccsel véletlenül összekente a könyvét, ami büdös lett. :D

Máshol meg tök normálisan válaszolgat, választékosan fejezi ki magát.

Nem akarom a kérdezőt megsérteni, mert ez pont nem hü.lye kérdés, de lehet ő úgy írkál gykra, hogy hü.lye kérdésre hü.lye válasz, a többire meg értelmeseket ír?

Mivel nem tudok eldönteni, ezért leírtom az összeset, gondolom azért írtad ki a kérdést hogy minél több vicces sztori jöjjön :D

Véletlen félre nyeltem az üdítőt, annyira hogy elkezdtem fulldokolni és az orromon is folyt a narancslé. Az iskola egyik balhés, jóval idősebb arca ott állt nem messze, és nevetett, ekkor nekem reflexből kicsúszott: "a k.rva anyád", akkor azt hittem hogy megleszek verve de valószínűleg nem értette, vagy nem akart bántani.

2007-8 körül volt divat az emo stílus, nekem is megtetszett és elkezdtem hordani ilyen ruhákat stb, ekkor elterjesztették, hogy megakarom ölni magam, ez eljutott a szüleimhez is.

Volt egy barátnőm 8. osztályban, és a haverjaim megtudták, hogy még nem "smároltam le" ezért körbe álltak minket és elkezdték mondogatni, hogy "csináld", "kapd le" stb.

Ekkor odalépett az egyik tanár, és elkezdett ordibálni, hogy mit képzelünk magunkról ez egy katolikus iskola (nem is volt katolikus egyébként).

Lett egy új osztálytársunk, aki egyből beszólt nekem mert túl hosszúak és vékonyak voltak az ujjaim, illetve megtudta hogy szeretek videójátékozni is, ezért azzal kezdett el piszkálni, hogy még a kezem is rááll a gépezésre, kocka vagyok stb.

Egyszer meguntam, és azt szólta vissza: "an-yádnak pedig a szopásra áll rá a szája", abbahagyta a piszkálást.

De utólag kiderült, az anyja elhagyta őt, és "prostiként dolgozik", eléggé el szégyelltem magam :D

Lefogtak, leöntöttek romlott étellel. Rendszeresen kidobták vagy összekoszolták (pl a wc-hez nyomták, vagy a farkukat tették bele) a reggelimet, tesicuccomat, könyveimet, kabátomat. Bezártak egy folyosói szekrénybe amiért én igazolatlan kaptam, ők semmit. Kitalált dolgokat terjesztettek rólam (pl csövesek vagyunk, meleg vagyok, stb..). Lefogtak és leborotválták a hajam, egyszer pedig felgyújtották. Köpőcsöveztek, leköpködtek, heti többször lelöktek a lépcsőn. Egyszer egy katolikus gyerektáborban orális szexre kényszerítettek, majd mikor elmondtam az egyik atyának ő megfenyegetett, hogyha bárkinek megemlítem, az iskolából is kirúgnak. A kollégiumban rendszeresen levizelték az ágyamat.

Szerencsére sikerült ezektől már teljesen elvonatkoztatnom, egyedül kétféle hatása maradt meg. 1.: Sikerült teljesen önállóvá válnom, magam intézem az életem minden területét. 2.: mindent meg fogok tenni, hogy a gyerekem végig magántanuló legyen, a tudásvágyát soha ne zavarják meg külső körülmények. Nekem a felnőtt lét hozta el a szorongásmentes mindennapokat, ahol végre a hivatásomnak élhetek. A gyerekemnek soha ne kelljen átélnie azt, amit nekem kellett egykor.

Egy gyereknek a könyvtárban/laborban/műhelyben a helye, nem pedig a küzdőtéren.